SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Már többször vettem részt bizottsági ülésen, de mélyen lesújtott az a hangulat és az a légkör, ami az önkormányzati bizottságban volt a törvényhez kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalásakor. Elhittem azt, hogy a kormánykoalíció komolyan gondolja, hogy a benyújtott törvényjavaslatokhoz a módosításokat érdemben megvizsgálja, hogy a kormány képviselõi nem az "ami ellenzéki, azt elutasítani" álláspontjára helyezkednek, hanem szakmai szempontból ítélik meg a módosító javaslatok sorsát.
Ehhez képest mi történt? Egy konkrét példával szeretném illusztrálni. Deutsch Tamással közösen T/32/73. számon elõterjesztettünk egy javaslatot, egy indítványt az önkormányzati törvényjavaslat 53. § (3) bekezdéséhez, az együttes jelentésben ez a 201. pontban található. A kormány képviselõjének javaslatára ezt a bizottság elutasította.
Ezután dr. Dornbach Alajos és Szabó György képviselõtársaim által benyújtott, az ugyanezen törvényszakasz ugyanolyan pontjához, ugyanolyan tartalmú módosítására vonatkozó javaslatot a kormány képviselõjének javaslatára a bizottság már majdnem támogatta, készült az elfogadására, amikor a Fidesz tiltakozására rájöttek, hogy ez ugyanaz a javaslat, mint amit ezelõtt pár perccel fegyelmezetten elutasítottak. Közbevetõleg jegyzem meg, hogy az együttes jelentésben némi szerkesztési hiba történt, mert bár ugyanaz a javaslat volt mind a két részrõl, nem egy pontban szerepeltette az együttes jelentés, hanem külön pontban; a 201. és a 204. számon.
Ez a példa azt mutatja, hogy zsigerbõl, gondolkodás nélkül elutasították az ellenzéki módosító javaslatokat. Arra az ellenérvre pedig, amit Dornbach Alajos képviselõtársamtól hallottam a Magyar Rádióban, mely szerint a önkormányzati bizottság által támogatott 40 módosító javaslat többségét ellenzéki képviselõ nyújtotta be, azt válaszolom, hogy a koalíciós pártok csupán azokat az indítványokat támogatták, amelyek egészen durva kodifikációs hibák megszüntetésére irányultak, így példának hozom fel az egységes jelentés 219. pontjában foglalt javaslatot.
Ez a mennyiség nem a kormánypártok rugalmasságát, hanem a beterjesztett törvényjavaslat silány voltát jelzi. Úgy érzem, ez a példa magáért beszél. De lássuk a konkrétumokat, illetve a konkrét javaslatok egy részét.
Az együttes jelentés 9. pontjában terjesztettük elõ azt a javaslatot, amely arról szól, hogy törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek, valamint kivételesen a fõjegyzõnek és a képviselõ-testület hivatala ügyintézõjének is. Itt az indoklásban elmondtuk, hogy a helyi önkormányzatok chartája, valamint ehhez igazodva az önkormányzati törvény is azt mondja, hogy általában a közfeladatokat lehetõleg az állampolgárokhoz közel álló államigazgatási szerveknek kell megvalósítaniuk. Ehhez kapcsolódóan a fõjegyzõnek csak kivételes esetben javasoljuk, hogy törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot állapítson meg. Mivel ha egy törvényjavaslat szerinti szabályozás megvalósul, akkor a megyeszékhelyeken mûködõ fõjegyzõk elsõdlegesen is hatáskörök címzettjei lehetnek. Ennek következtében a hatósági ügyintézés akár egy nagyon jelentõs része is felkerülhet a megyékhez. Azt se felejtsük el, hogy a megyei fõjegyzõnek nem szükséges jogi végzettséggel rendelkeznie, hanem közgazdaságtudományi egyetemi végzettséggel is lehet valaki megyei fõjegyzõ.
Az együttes jelentés 81. pontjában azt javasoljuk, hogy maradjon ki a "kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges." Indoklásként elmondtuk, hogy a törvényjavaslat szerint a polgármester saját maga határozza meg azt a kört, amelyben az egyetértési jogát gyakorolni kívánja. Ezzel az a veszély állhat fenn, hogy politikai szintre csúsznak fel a szakmai kérdések. Akár az is megvalósulhat, hogy a jegyzõ a továbbiakban csak a jogi felelõsséget kénytelen vállalni a hivatalért, hiszen az egész személyi, alkalmazotti kört a polgármester fogja meghatározni, a fõosztályvezetõktõl egészen a takarítónõkig.
A javaslat elfogadása esetén megnehezülne a polgármester és a jegyzõ közötti együttmûködés és számtalan új konfliktust generálhatna ez a rendelkezés.
Végezetül az együttes jelentés 90. pontjában foglaltakra szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét, amelyben az eredeti javaslat azt mondja, hogy "a központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és mûködését." Mi erre azt mondjuk, úgy szeretnénk módosítani a javaslatot, hogy "a központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönzi társulás létesítését és mûködését." Ez a megoldás véleményünk szerint egyértelmûen az olcsóbb közigazgatás irányába hat, ésszerû pénzügyi eszközökkel lehetne ösztönözni az önkormányzatokat a megfelelõ társulások létrehozására.
Tisztelt Ház! Kérem önöket, hogy kövessék érzékeny figyelemmel eme paragrafusok, illetve módosító javaslatok sorsát, illetve indoklását. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)