IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Beadott módosító javaslataimhoz szeretnék rövid kiegészítést tenni, és hivatkozni esetlegesen a kapcsolódó törvényekre.
A T/32. számú törvényjavaslatra vonatkozó együttes jelentés kapcsán, amelyet most frissen, melegen megkaptunk, már eleve gondot okozott számomra, új képviselõnek, hogy ebben a nagyon, mondhatnám erõszakosan diktált ütemben nem volt alkalmam a bizottság elõtt, elsõsorban az önkormányzati bizottság elõtt kifejteni a módosító javaslataim lényegét és indoklását. Most itt megpróbálom ezt röviden megtenni, és kérem a bizottságot, hogy a csatlakozó módosító indítványoknál próbálja kiküszöbölni mûködésébõl ezt az anomáliát, hogy olyan idõpontban tartja az ülését, amikor a képviselõk nem biztos, hogy lehetõséget tudnak találni arra, hogy részt vegyenek azon.
A 2. § módosításánál " a megyei közgyûlés elnöke" megjelölés elhagyását javaslom. Általános jellegû kérdés, hogy a megyei közgyûlés elnökét egy olyan feladatkörrel ruházza fel a törvény, amelynek a kibontása, a lehetõségei még nem láthatóak igazából.
Véleményem szerint nem szerencsés eleve beemelni a törvény szövegébe egy olyan nem létezõ hatáskört, amelyben nem tudjuk, hogy mire fog irányulni. Nem zárom ki ennek a lehetõségét természetesen a késõbbiek folyamán, de jelen pillanatban semmiképpen nem indokolt, hogy a megyei közgyûlés elnökét egy olyan intézkedési jogkörrel ruházzuk fel, amely eddig csak a polgármestereket, illetve a fõpolgármestert illette meg, tehát kvázi elõlegezzünk neki egy olyan jogkört, amellyel még nem tudjuk, hogy hogyan fog élni és milyen feladatokban fog élni. Ez eleve feltételezi a megyei közgyûlés és azon belül az elnök feladatkörének az erõteljes bõvítését. Ez véleményem szerint ellentétes egyben az önkormányzati törvény alapgondolatával, a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseivel.
Ezt Rapcsák Andrással együttesen terjesztettük be, és kérem, hogy a tisztelt bizottság fontolja meg. Késõbb, amikor a hatásköri kérdések rendezésre kerülnek, úgy gondolom, hogy lehetõsége van a kormánytöbbségnek ezt a törvényt megfelelõ keretbe helyezni, de most elõre, amikor errõl még nem tudunk semmi komolyabb szándékot, úgy gondolom, hogy nem etikus így elhelyezni ezt a jogkört.
Ez áll a 9. pontra is, amely a 2. § és a 7. § (2) bekezdésének a módosítására vonatkozik.
Az együttes jelentés 25. pontjának a módosítása új feladatkör. Mint ahogy a részletes vitában jeleztem, kibõvült most már hivatalosan is a helyi önkormányzatok lehetõsége, hogy az elektronikus médiumokban szerepet kapjanak, a helyi tulajdonú rádió, televízió, esetlegesen helyi újság - önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati alapítású újság - mûsorkészítõi, vezetõi kinevezésében úgy gondolom, hogy mindenképpen intézkedni kell vagy meg kell jelölni. Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos és mennyire a társadalom homlokterében áll ezeknek a kérdéseknek a szabályozása és valójában ezeknek a legdemokratikusabb módon való kezelése.
(10.40)
Ezért javaslom, hogy az önkormányzati alapítású, tulajdonú újság, rádiós és televíziós mûsorkészítõ felelõs fõszerkesztõjének kinevezése, felmentése felett a fegyelmi jogkör gyakorlása kizárólag a közgyûlés hatáskörébe tartozzék, tehát ne legyen átadható, alsóbb szintekre való leadására ne legyen lehetõség.
Az 52. pontban szintén ilyen hatásköri kérdés van, amely a polgármester és hozzátartozója kérdésében szabályozza, hogy az milyen társaságnak, szövetkezetnek, a helyi önkormányzattal összefüggésben milyen szervezetnek lehet tagja vagy vezetõje. Itt mindössze azt a módosítást javaslom, hogy "a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet" szövegrészbõl - amely tehát arra vonatkozik, hogy ezeknek ne lehessen tagja polgármester és hozzátartozója - a "gazdálkodó szervezet" maradjon el. Ez annál is inkább indokolt, mert az önkormányzatok céltámogatási rendszerére vonatkozó törvénytervezet már megemlíti, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévõ vagyon mûködtetésére hozhat létre gazdasági társaságot, nevezetesen mondjuk, részvénytársaságot. Egy ilyenben, amely esetlegesen kizárólag települések tulajdonában van, például egy vízmûvet üzemeltetõ részvénytársaságban, úgy gondolom, a polgármesterek részvétele semmiképpen sem szerencsés, ha kizárásra kerül. De a hozzátartozóira vonatkozó kérdés is megfontolandó. Hiszen az önkormányzatok a területeken mûködõ vállalatoknak a privatizálásával, gazdasági társaságokba való vitelével egy nagyobb város esetében olyan bonyolult szerkezetet hoznak létre, ahol nagyszámú gazdasági társaságban lehet az önkormányzat tulajdonos, ha kis részben is. Nem gondolom, hogy követhetõ, igazából kizárható az, hogy - teszem azt, egy megyei jogú város esetében, az önkormányzat 2 százalékos vagy esetleg 0,5 százalékos tulajdoni részaránya mellett - a hozzátartozó ne tudjon esetleg olyan cégben részt venni, amelynek az önkormányzat ilyen kis részben tulajdonosa; jóllehet az a hozzátartozó az adott cégben vagy annak elõdjében már hosszú ideje vezetõ tevékenységet folytat, vagy bárminemû módon kapcsolódik ehhez a céghez, és az önkormányzati tulajdonlás itt végeredményben a valamikori önkormányzati területtel lépett be, szinte az önkormányzati akarattól függetlenül. Tehát ezért "a gazdálkodó szervezet"-et mindenképpen javaslom elhagyásra. Nagyon sajnálom, hogy ezt az illetékes bizottság nem bontotta ki részletesebben és nem figyelt a kapcsolódó törvényekre. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen anomáliákat fog okozni a mûködés kapcsán.
A 98. számú módosító indítványhoz: a megyei jogú város és a megyei közgyûlés közötti együttmûködést biztosító bizottság létrehozásánál, úgy gondolom, az elvi kinyilatkoztatás megtörtént, de a törvényhozásnak a jelenlegi sebessége mellett nem volt idõ arra, hogy igazából végiggondolja a tisztelt Országgyûlés, a törvényalkotó, a minisztérium részérõl is az elõkészítõ, hogy hogyan fog tudni mûködni ez a bizottság. Hiszen ha csak létrehozunk egy bizottságot és nem határozzuk meg annak a mûködési jogosultságát, akkor kvázi egy gittegyletet hozunk létre, és nem hiszem, hogy ez volna a törvényalkotók célja. Én mindössze olyan szelíd módosítást javaslok itt elfogadni, hogy ha ez a testület közös nevezõre jut valamilyen feladat meghatározásában, akkor ezt lehessen a két közgyûlés elé közvetlenül beterjeszteni. Tehát ne kelljen bizottságok elé vinni, ne kelljen különbözõ alacsonyabb rangú testületek elõtt megfuttatni azt a kérdést, hanem közgyûlési vitára lehessen bocsátani, közvetlen elõterjesztés formájában. Ezt szolgálja ez az egy mondat, amely így szól, hogy "Az egyeztetõ bizottság által többségi szavazattal támogatott javaslatok közvetlenül a két érintett testület elé terjeszthetõk".
Kérem ezek mérlegelését és ismételt megvitatását. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP padsoraiban.)