BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Úr! Köszönöm a szót.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársak! A mai ülésünkön tárgyalt törvényjavaslatot, amely a T/32. alatt került benyújtásra, a Független Kisgazdapárt frakciója áttekintette, értékelte; bizonyos ellentmondásokat is talált e törvényjavaslatban. Figyelembe vettük már a benyújtott módosító javaslatokat; nyilvánvalóan a korábbi évek tapasztalatait, amelyek a törvénymódosítás elõtt a gyakorlatban megfogalmazódtak bennük.
Ezeket kívánom röviden összefoglalni a jobbítás szándékával, hogy a törvény a gyakorlatban jobban érvényesüljön, és kevesebb ellentmondás kerüljön elõ, mint a legutóbbi években volt.
(11.00)
Mindenképpen indokoltnak találtuk törvényben biztosítani a megyei önkormányzatok véleményezési jogát terület- és térségfejlesztési kérdésekben. A megyei önkormányzaton keresztül és közremûködésével történhetne meg érdekek ütköztetése, egyeztetése. Ennek jelenleg nincs fóruma. A megyei önkormányzatnak nem beleszólási és irányítási jogát kell megadni, hanem egy törvényi szinten megfogalmazott közvetítõ szerepet. Legalábbis így látjuk, ezt juttathatnánk részükre.
Azokat a feladatokat és intézményeket kell átadni a megyei önkormányzatnak, amelyek feladatkörei meghaladják egy település hatókörét, azokat, ahol a térségi érdekeltség szerepe elég erõsnek tûnik ahhoz, hogy a térségi feladatokat ellátó önkormányzat vállalja el a feladatok ellátását, vagyis valamennyi városi és nagyközségi önkormányzatról le kell választani a körzeti feladatokat. Ez ugyanis egyenértékûségük, egyenjogúságuk alapfeltétele helyi szinten. E tekintetben a mûködés- és a tulajdonjogot is pontosítani szükséges.
A települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatköreinek ellátása közben ebben az átmeneti idõszakban még szükség lesz központosított állami beavatkozásokra. Állami források felhasználását látjuk szükségesnek a természeti környezet védelme, a településrendezés, a településfejlesztés, a helyi tömegközlekedés és helyi közbiztonság kérdéskörében is.
Nyerjen a megyei önkormányzat véleményezési jogot a megye területére, településeire vonatkozó cél- és címzett támogatások odaítélésében. Így a területen lévõ ellátási különbségek oldásában hatékonyabb döntések születhetnének.
Nem mutatkozik hatékonynak a megyei jogú városi és megyei közgyûlés által létrehozandó egyeztetõ bizottság. Mi a konkrét feladata, hatásköre, mûködésének részletes szabályai magállapításán túl? A tervezetben megfogalmazottak ugyanis túl általánosak, eredményességet alig garantálók. Eddig is léteztek hasonló bizottságok önkéntes alapon, bár nem sok eredménnyel mûködtek. Jogszabályban kell rendezni a két önkormányzat viszonyát, mert az eddigi - amilyen - viszony is a jogi rendezetlenségre volt visszavezethetõ.
A megyei jogú város is a megye része. Annak testébõl nem szakítható ki. A megoldás az, ha a megyei jogú város is rendelkezik képviselettel a megyei közgyûlésben.
Álláspontunk szerint a középszint újrarendezõdésének elvei a következõk lehetnének: erõsítse az önkormányzatok szerepét, segítse a területi koordinációt, biztosítsa területi szinten az állam és az önkormányzatok partnerségét, ésszerû szervezeti integrációkkal csökkentse a közigazgatási költségeket, gazdára leljenek azok a funkciók, amelyek eddig ellátatlanok voltak, illetve alacsony hatásfokkal valósulhattak meg.
Nem tudunk egyetérteni a megyei területfejlesztési tanácsok létrehozásával, hiszen annak tervezett feladatait és hatáskörét álláspontunk szerint a demokratikusan választott legitim megyei önkormányzat - melyben természetesen képviselettel rendelkezne a megyei jogú város is - képes lenne ellátni. Ezen túl nem tartanánk szerencsésnek egy újabb, önkormányzatok felett álló tanács létrehozását. Amennyiben a kormány mégsem osztaná álláspontunkat, úgy a területfejlesztési tanácsot a megyei közgyûlés válassza meg, legitimitása így lehet törvényes. Egyben a területi érdekek megjelenítésére, képviseletére csak így tartjuk alkalmasnak.
A tanács munkájának koordinálását az ezzel kapcsolatos döntés-elõkészítõ munkáját, adminisztrációit, a területi tervezés feladatát ne egy újonnan létrehozandó szervezet, hanem a megyei önkormányzatok kapják meg.
Az önkormányzati tulajdon és gazdálkodás tervezett elképzeléseit támogatjuk azzal, hogy a megyék állami támogatásában, amennyiben az említett jelentõs térségi feladatokat ellátják, a térségi támogatás normáit emelni indokolt. Ehhez legcélszerûbb a társasági adót megosztott bevétellé tenni. Megfontolandó az áfa megosztott adóvá minõsítése is.
A helyi önkormányzatokkal kapcsolatban az alábbi kérdéskört érinteném:
A kormányzati döntések során a helyi önkormányzati érdekek és szempontok általában csorbát szenvedtek, miközben egyre több feladatot hárítottak a helyi képviselõ-testületre, általában ezzel egyenes arányban csökkentették a támogatottságot is. Ezáltal a képviselõ-testületet szembeállították intézményeinek dolgozóival, több esetben az állampolgárokkal is. Márpedig a helyi önkormányzatok állnak az állampolgárokhoz legközelebb, õk játszanak meghatározó szerepet az emberek mentalitásának és értékrendjének megváltoztatásában.
Eklatáns példaként említhetem a közalkalmazotti törvény bérvonzatának részben az önkormányzatokra hárítását is. Ugyanis egy törvény anyagi háttér nélküli végrehajtása miatt kellett a legtöbb önkormányzatnak hitelt felvennie, anélkül, hogy bármilyen fejlesztést is megvalósíthatott volna.
Tisztelt Ház! Látszólagos volt annak a hangoztatása is, hogy az önkormányzatokat milyen nagy vagyonhoz juttatták az elmúlt években. A gyakorlati gondot ott látjuk, hogy éppen a vidéki kisebb települések esetében ez nem valós megállapítás, hiszen csak olyan vagyont kaptak - gondolok a közmûvekre -, amelyek kiadással járnak, és nem bevételi lehetõséget biztosítottak, vagy ma is biztosítanak.
A helyi adók tekintetében megállapítottuk, hogy a lakosság az önerõs beruházásokkal - út, gáz, egyéb beruházásaival - jóval nagyobb terhet vállalt magára, mint amekkora a helyi adóból befolyt volna. A fejlesztések tehát zömében lakossági pénzekbõl valósultak meg. Tehát a helyi adók kivetése megfontolandó lenne a jövõben is.
Az önkormányzatoknak a földtulajdont biztosító jogszabályok erejénél fogva legyen gazdálkodási lehetõségük, az önkormányzatoknak pedig a privatizációban nagyobb szerepet kell adni. Itt említeném meg: a rendõrség ne legyen független az önkormányzatoktól, a polgármesterek vétójoga érvényesüljön a rendõrség helyi vezetõjének kinevezésekor.
Legyen szabad szólnom még az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos törvénytervezet idevonatkozó részérõl is. A törvénytervezet szûkkörûen fogalmaz. A javaslat nem rendezi a legsürgetõbb vagyongazdálkodási tennivalókat, vagyoni nyilvántartások létét, naprakészségének biztosítását, a meglévõ vagyon hasznosíthatóságának feltételeit, a felelõtlen gazdálkodás anyagi következményeit, felelõsségének mértékét, a vagyongazdálkodás szervezeti, mûködési rendszerének s az ettõl elválaszthatatlan személyi feltételeinek megteremtését.
Az elmondottakat a törvénytervezet vagy törvényjavaslat elõterjesztõinek szíves figyelmébe ajánlom. Köszönöm a szót. (Taps.)