DR. SZABAD GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Ellenzéki képviselõtársaim egy részével nem vagyok összhangban a tekintetben, hogy indokolt-e máris pesszimizmussal tekintenünk a most folyó tárgyalások záró mozzanataira. Én - nem kincstári, hanem ellenzéki és demokratikus optimizmusommal - számítok arra, hogy ennek az óriási kérdéseket hengergetõ vitának az eldõlése a szavazás pillanatáig nyitott. Optimista vagyok abban, hogy nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárt képviselõi is nyitottak arra, hogy érveket meghallgassanak, mérlegeljenek és csak azután, hogy a mérlegelés megtörtént, döntsenek.
Igaz, ennek az optimizmusomnak valóban nagyon erõs kell legyen a töltése, hiszen a nagyobbik kormánypártnak a látható kisebbsége van jelen - ha megtisztelõ módon most sokan vissza is tértek a folyosóról -, a kisebbik kormánypárt pedig testületileg van távol... - bocsánat (Dr. Világosi Gábor belügyi államtitkár felé): az ügyeletes államtitkár úr kivételével. (Zaj. - Tirts Tamás: Õ a kormányt képviseli! - Derültség, zaj.) Köszönöm.
Tisztelt Országgyûlés! Az általános vitában általam elmondottakat úgy jellemezték, azon felszólalások közé sorolták, amelyek feleslegesen hosszadalmasak voltak. Igyekszem rövid lenni, az ismétléseket kerülni, e helyett idõnként utalni fogok az akkor elmondottakra, amik nyomtatásban megjelentek, tehát mód van fellapozásukra.
Most a hét bizottság együttes jelentésének 203. pontjában történik utalás az általam benyújtott egyetlen módosító javaslatra. Ez a módosító javaslat, amely a nyilatkozó bizottságok által elutasításra került, azonban nem akármilyen kérdéssel foglalkozott. Én - összhangban az általános vitában általam elmondottakkal - nem kevesebbre tettem javaslatot, mint arra, hogy ha az önkormányzati törvény módosítására sor kerül, a törvény hatályba lépésére csak akkor kerüljön sor, ha - és akik ismerik felszólalásomat, nem csodálkoznak a fogalomhasználaton - a másik fél csomag is elõterjesztésre és elfogadásra kerül a parlament által. Annak idején megindokoltam, miért tekintem nem csak formailag, hanem - nagyon is lényeges kérdés! - tartalmilag fél csomagnak az elõterjesztést, miért tekintem szinte lehetetlennek elfogadását az ismeretlen fél csomagra való tekintettel.
A mérlegelés szempontjából, úgy gondolom, alapkérdésrõl van szó. És hogy nem egy magányos vagy egy kis csoportot képviselõ ellenzéki felszólaló ötletérõl van szó, úgy gondolom, e tekintetben is nagyon meggondolkodtató két "üzenet", ami hozzám - és talán nem csak hozzám - elért.
Az egyik a Békés Megyei Kistelepülések Szövetsége és számos kis- és nagytelepülés, köztük városok - Törökszentmiklóstól Hódmezõvásárhelyig -, kisközségek - Szászberektõl Tömörkényig - nevében fogalmazódott meg. Nyilatkozatuk arról szól - ami itt elhangzott -, hogy az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszert "alapvetõen" mûködõképesnek tekintették, s nem értenek egyet azzal, hogy az önkormányzati törvénycsomagot - nem vették át az én szóhasználatomat, hogy fél csomagról van szó - a tervezet szerint közvetlenül a választások elõtt a parlament módosítsa. Véleményük szerint mindez sérti a népszuverenitás elvén választott önkormányzatok alkotmányban biztosított jogait. A törvénycsomag csökkenti az önkormányzatok és a polgármesterek hatáskörét, ezzel szemben erõsíti a hivatalnoki rendszert, a centrális akarat növelésének érdekében. A törvény elfogadásával beláthatatlan feszültségek keletkezhetnek, amelyek lehetetlenné tehetik az önkormányzatok mûködését. Különösen sérelmesnek tartják, hogy a törvénycsomag módosítását nem elõzte meg semmilyen társadalmi vita, a leginkább érintett önkormányzatok véleményét sem kérték ki. Most szó szerint idézek: "Ismét rólunk akarnak dönteni - nélkülünk. Ezt nem tudjuk elfogadni, és ebben a formában hívjuk fel a figyelmet az esetleges következményekre."
A szöveg rokon azzal, amit jómagam és sok felszólaló képviselõtársam elmondott, de nem azonos velük: az általam elmondottakkal mindenesetre két, nagyon fontos vonatkozásban részben azonosan, részben szûkítetten fogalmaznak. Én ugyanis arra utaltam, azért is fogalmaztam meg halasztó hatályú módosító javaslatomat, mert elképzelhetetlennek tartom, hogy az Országgyûlés többsége megszavazzon egy olyan törvényt, amely rendelkezik anélkül, hogy a következményekrõl, a hatáskör-változás következményeirõl egyáltalán jelzések történtek volna. És elképzelhetetlennek tartom, hogy az Országgyûlés többsége megszavazzon egy olyan törvényt, amelyik az önkormányzatokról szól, de tulajdonképpen az önkormányzatoknak nem a jogait, hanem jogaik korlátozását helyezi a törvény középpontjába.
Hogy ez nem elfogult felfogása ennek a kérdésnek, arra többen utaltak a vitában. Nem akarok ismétlésbe bocsátkozni, de kérem mindazokat, akik ebben kételkednek, vessék össze a már-már elfogadásra kerülõ törvényjavaslatukat, bizottságok retortáin sajátos módon átszûrve, az európai önkormányzati chartával.
(11.50)
Nem is megyek tovább, mert számos olyan más nemzetközi megállapodással...(Élénkség a koalíció padsoraiban.)..., hiába rázzák a fejüket, hiába kacagnak egyesek, tényszerûen így van..., szövegszerû ellentmondásban van, amit a Magyar Köztársaság nevében felelõs személyek aláírtak és a magyar Országgyûlés becikkelyezett. Komoly dolgok ezek, nem egyszerûen többségi vagy kisebbségi kérdést alkotnak.
A törvények egész sorozatával kerülünk ellentmondásba ennek elfogadása és megszavazása esetén.
Szeretném még egyre felhívni a figyelmet: érkezett a határon túlról is jelzés, személy szerint hozzám, lehet, hogy másokhoz is, amelyben az áll - igyekszem szó szerint idézni, legalábbis az egyiknek a megfogalmazását -: Az Isten szerelmére, gondolkodjanak arról, hogy ha Magyarországon a demokrácia bástyái közé tartozó önkormányzatoknak ilyen megregulázására kerül sor, milyen hivatkozási alapot jelenthet ez a szomszédos országokban akkor, amikor önkormányzatok keretei között próbálnak érdekeket védeni.
Tisztelt Országgyûlés! Én nagyon megkérdezem önöktõl, azoktól, akik az önkormányzatok kérdéseivel foglalkoznak - mint ennek a kérdéskörnek a szakértõi, mert olyanok is vannak jelen - történeti vonatkozásban, és a magyar önkormányzatok fejlõdéstörténetét módjuk van áttekinteni - de szólok azokhoz, akik közigazgatási vonatkozásban foglalkoznak ezzel, szólok azokhoz, akik úgy érzik, hogy azért vannak a parlamentben, hogy az emberi, polgári és politikai jogokat erõsítsék -: vajon nyugodt lesz a lelkiismeretük, ha ezeket a javaslatokat a formális módosításokkal - mert az ellenzéktõl elfogadott módosítási javaslatok legtöbb esetben formálisak - vagy esetleg érdemleges módosítási javaslatokkal együtt, de jelen állapotukban megszavazzák.
Nagyon kérem, ne egyszerûen párt- és többségi, kormányzati és más politikai szempontra legyenek figyelemmel, hanem arra, hogy a magyar alkotmányosságnak a bástyáiról van szó, és hogy most ki, hogy szavazott, az politikai, lelkiismereti kérdés, de minden nevet jegyez a gép és számon tart a történelem. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)