DR. BOROSS PÉTER (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Vannak viták, amelyek felpezsdítik a szellemet, és vannak viták, amelyek lehangolják. Én úgy hiszem, hogy ennek a vitának voltak ilyen elemei. És én mindenekelõtt arra utalok: úgy hiszem, hogy olyan képviselõtársunk, akinek közjogi és közigazgatási ismeretei közismertek egyébként, egy felszólalásban nem degradálhatja a köztársasági megbízotti intézményt oly módon, ahogy degradálta. Azért nem, mert az ügyek elbírálásánál egy törvényi jogállású beosztás, funkció, vagy pedig egy minisztérium közigazgatási kirendeltsége, az más mûfaj, és nem mellékkérdés, tisztelt Ház. Ez nagyon lényeges kérdés azok számára, akik tisztában vannak az államszervezet mûködését meghatározó elvekkel, és tisztában vannak a jogosultság telepítési követelményeivel. Én úgy hiszem, hogy a köztársasági megbízotti funkció megszüntetése, az arra irányuló javaslat vagy talán már döntés az csak azzal magyarázható, hogy akik valóban ismerik ezeknek a funkcióknak a jelentõségét és kellõ jártassággal rendelkeznek - még egyszer hangsúlyozom - a közjog és a közigazgatási jog kérdéseiben, azok talán nem vettek részt megfelelõ intenzitással ezekben a döntésekben.
Szorosan kapcsolódik ez egyébként az úgynevezett felfüggesztési joghoz. Mert teljesen más a jogosultságot telepíteni - hangsúlyozom még egyszer - államtitkárhoz és más egy közigazgatási kirendeltséghez.
Ezért nem helyes, legalább azok számára... Az logikus, hogy bírósági végsõ fokon... (Hack Péter közbeszólására reagálva.) Igen, de most az eredeti javaslatra utalok, aminek a gyengéje éppen ez volt, Péter; éppen ez volt a gyengéje. (Moraj a koalíciós képviselõk körében.)
Na, én úgy hiszem, hogy a tisztelt Ház figyelmét azért mégis alapvetõen arra kell felhívni - most legalábbis itt a finisben és a végsõ döntés elõtt -, hogy hölgyeim és uraim, ezzel a csomaggal - és azért ebben legalább azokkal, akikkel lehet, négyszemközt egyezzünk meg - a jogrend sérül. Évszázados, évszázada kialakult jogalkotási normarendszer sérül. Nem hinném, hogy az európai jogalkotási normarendben lehet találni precedenst arra, hogy beterjesztek alapintézményt, alap-jogintézményt érintõ törvénymódosítást, mégpedig alapvetõ kérdésekben, beterjesztem, adok rá egy napot, kiszámolom, hogy mikor kellene választani, visszaszámolok 60 napot, és szavaztatok.
Hölgyeim és Uraim! Erre nincs példa. Önkormányzati törvény vagy választójogi törvény módosítása - az hosszú évek elõkészítõ munkája. És viták... És a hatálybaléptetés mindig késleltetett. Nem hinném, hogy ebben vitázhatnék legalább e tárgykörben járatos körökkel; én kizárt dolognak tartom, hogy ez ellen lehet érvelni. Roppant szomorú lennék, ha valaki ez ellen érveket hozna fel.
Tehát amikor itt döntés születik, akkor egy alapjog-intézmény ügyében az európai jogszokásoktól és 1948 elõtti hazai, majdnem évszázados jogszokástól eltérõ gyakorlat vezetõdik be. És akkor még hol vannak a részletek?
Én úgy hiszem, nem lehet eléggé hangsúlyozni és óvni a tisztelt Házat ilyen gyakorlat bevezetésétõl, mert ez valóban azt a normarendszert sérti, amihez mindenáron ragaszkodnunk kellene; és az elmúlt négy évben - legalábbis részünkrõl - ilyen ragaszkodás, azt hiszem, egyértelmûen bizonyítható.
Ami a részletes vitában a javaslatokat illeti, engedjék meg, hogy a jegyzõ jogállására vonatkozó, és azt erõsítõ javaslatra térjek ki, és próbáljam megnyerni a tisztelt Ház támogatását; roppant egyszerû oknál fogva.
A magyar közigazgatás jelenleg nem úgy mûködik, ahogy mûködnie kellene. Ezt erõsítendõ merült fel eredeti javaslatban, majd kimaradt ebbõl a tervezetbõl - hiszen ezen két és fél évig a Belügyminisztériumban dolgoztunk; szabad legyen többesszámban mondani - a jegyzõ beosztásának megerõsítése, kinevezés...itt, ahogy a javaslat tartalmazza.
Tisztelt Ház! A magyar közigazgatás jelenleg sajnos ügyirat-befogadó jelleggel ténykedik. Ennek a jogi szabályozás és a személyi stabilitás hiánya egyaránt az oka. Ezért én úgy hiszem, azért kell a jegyzõi funkció erõsítése, mert hisz mi tervbe vettük - remélem, a Belügyminisztérium további programjában is szerepel - a közigazgatási eljárási jog módosítását, ami nagyon lényeges kérdés; egy-két anyagi, jogi szabály megváltoztatását annak érdekében, hogy a jogalkalmazás bátorsága és a jogalkalmazás kötelme erõsödjön a közigazgatási hivatalban, magyarul: a jegyzõi hivatalban. Ha ez nem következik be, egy gyenge jegyzõ születik eme javaslat alapján, akkor kár... akkor ugyanazok a sérelmek érik a jogrendet, mint jelenleg sajnos nap mint nap.
Nagy nyomatékkal hívom fel a figyelmet ennek jelentõségére, mert a közigazgatás - úgymond - rendbetételével még rengeteg feladatunk volna, mert az elmúlt négy esztendõben erre nem került megfelelõ módon sor. És nem hiszem, hogy külön kell utalnom, mondjuk, az építésügyi eljárással kapcsolatos anomáliákra. Tehát itt rendezendõ ügyek vannak. De a jogalkalmazó hatóság megfelelõ megerõsítése nélkül reménytelen jogszabályokat hozni, azok a gyakorlati érvényesülésben nem érik el úgysem a céljukat.
Szabad legyen még egy aggályomnak hangot adni - és most már valóban befejezem. Belügyminisztériumi államtitkár úr, hadd jósoljak: ha úgy elfogadtatik az önkormányzati törvény, ahogy jelenleg feltételezhetõen a Ház többsége elfogadja, nem tudom, mennyire ismerõsek azok a várható kodifikációs zavarok, amiket magában rejt ez a törvény.
(13.40)
Nagyon súlyos kodifikációs zavarok vannak ebben a törvényben. No persze, ezért is nem lehet ilyen joganyaggal rohanni és sietni. Ezért kell több aggállyal kezelni alkotmányt is érintõ alapvetõ jogintézmények szabályozását. Ezért mondom nagy hangsúllyal, hogy a kormányzat sokat veszít presztízsébõl nemzetközi színtereken ezzel a jogalkotási módozattal. Biztos vagyok benne, hogy valóban az önkormányzati charta szelleme, de más egyéb európai jogintézmények is tanácstalanul állnak, hogy ilyen, választójogot és önkormányzati jogot alapvetõen érintõ kérdést miért tart szükségesnek a tisztelt Ház így elintézni? Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)