DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A pótköltségvetés általános vitájában elõször a mezõgazdaság kérdésével kívánok röviden foglalkozni.
A kormányprogram mezõgazdasági részében többek között a következõk olvashatók: "A kormány a magántulajdon dominanciájának alapján áll. Biztonságot teremt az új tulajdonosoknak, azonos védelemben részesíti a különbözõ tulajdonformákat. Törekszik a kárpótlási folyamat gyors befejezésére, és segíti a részarány-tulajdonosokat abban, hogy az osztozkodásnak a végére érjenek."
Az ígért biztonság teremtésének - úgy gondolom - elemi feltétele az új, földhöz jutott tulajdonosok földjének birtokba adása és földhivatali tulajdonbejegyezése. Ez a munka sajnos nagyon vontatottan halad. A kormányprogram szellemében arra lenne szükség, hogy a földhivatalokat megerõsítsék és a földkiméréseket és -bejegyzéseket meggyorsítsák.
Csak földkárpótlás címén földhöz jutott mintegy 516 ezer fõ, amely 1 millió 940 ezer hektár földet jelent, 36,3 millió aranykorona értékben. Ennek a földnek mintegy 40 százaléka van kimérve és a kimért terület 20 százaléka tulajdoni lapon bejegyezve. Az új gazdák szeretnének hiteleket, támogatásokat kapni, amit a tulajdoni lap hiánya nagyon megnehezít. A munka zavartalan folytatására ez évben plusz 460 millió forintra lenne szükségük a földhivataloknak, és a jövõ év december 31-ig tervezett befejezéshez további 2,5 milliárdra. Ezzel szemben a pótköltségvetés éppen a földhivataloktól von el 18,9 millió forintot.
Ahhoz, hogy a mezõgazdasági termelõk biztonságban érezzék magukat és a magyar mezõgazdaság újra régi fényében ragyogjon, legelõször a tulajdoni kérdések rendezését kell befejezni. Sürgõs intézkedés szükséges arra is, hogy a földárverések folytán a szövetkezetek tulajdonába került mintegy 29 milliárd forint értékû kárpótlási jegyért a szövetkezetek is vagyonhoz jussanak, mert ellenkezõ esetben vagyonvesztésük véglegessé válhat.
Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos az illetékelõleg ügye is. Úgy gondolom, hogy nem az illetékelõleget kell feltalálni, hanem a kárpótlási hivatalokban felszabadult szakemberekkel a földhivatalok ingatlanbejegyzését kell felgyorsítani. Ez esetben nem lesz szükség illetékelõlegre, hanem a tulajdoni lap birtokában mindenki boldogan fizeti a rá kirótt illetékeket. Arról már nem is szólva, hogy az úgynevezett zsebszerzõdések számát csak becsülni tudjuk, de mint városom földrendezõ bizottságának elnöke, tapasztalatból tudom, hogy ez legalább százezres nagyságrendû. Itt azokról az állampolgárokról van szó, akik már az árverésen megvették a földeket az új tulajdonosoktól. Ezek a vevõk, amint a bejegyzések megindulnak, kérik a nevükre jegyzést, ami súlyos adó- és illetékfizetést von maga után. Biztosíthatom a távol levõ pénzügyminiszter urat, hogy ennél gyorsabban megtérülõ beruházás nincs ma Magyarországon, mint az ingatlanbejegyzések felgyorsítása.
Úgy gondolom, hogy a tulajdoni lapnak örülne a sok új tulajdonos, a pénzügyi kormányzat pedig friss és gyors adó- és illetékforintokhoz jutna. Kérem a kormányzat illetékeseit, hogy fontolják meg javaslatomat.
Tisztelt Képviselõtársaim! Még egy kérdésrõl kívánok röviden szólni, nevezetesen a Magyar Honvédség helyzetérõl. A Honvédség költségvetési pozíciói a nyolcvanas évek közepe óta nem változtak. A leépülési folyamatok tovább folytatódnak anélkül, hogy bármilyen ellenintézkedések történnének. A technikai felszerelések elöregedése, elavulása olyan mértékeket ölt, hogy az már a honvédség hadrafoghatóságát és az ország védelmi képességét veszélyezteti.
Nem lehet abból az elképzelésbõl kiindulni, hogy úgysincs háborús helyzet, ezért nem kell honvédség. A Magyar Honvédségnek békeidõben is mindig készen kell állni, olyan technikával, olyan harckészültséggel kell rendelkezni, hogy bármilyen váratlan helyzetben képes legyen az ország határait megvédeni. Már a kormányprogram vitájában is igyekeztem erre a kérdésre képviselõtársaim figyelmét felhívni, ezért érthetetlen számomra, hogy a lefaragásokkal és befizetési elõírásokkal kapcsolatosan a pótköltségvetés nem ad, hanem elvon 2,3 milliárd forintot a honvédelmi tárcától.
Idézek néhány mondatot a Magyar Honvédség anyagi-technikai fõcsoportfõnökének jelentésébõl: "A Honvédség anyagi-technikai helyzete nem hirtelen érkezett elemi csapás, hanem évekkel ezelõtt is kiszámítható következmény volt, egy sajátos honvédelmi politika eredménye. Ezzel a felfogással nincs tovább út elõttünk 1995-ben sem. A Magyar Honvédség helyzete a pillanatnyi költségvetési lehetõségek függvénye. A költségvetés szinten tartása esetén a személyi állomány életkörülményei rohamosan romlanak."
Ezért javaslom:
1. A pótköltségvetés ne alkalmazzon elvonást a magyar hadseregtõl.
2. A költségvetésbõl kapott pénzeket a tárcán belül a legésszerûbben használják fel.
3. Az 1995. évi költségvetés tárgyalásakor a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a Magyar Honvédség helyzetét.
4. A tárca sürgõsen dolgozza ki középtávú tervét a költségek finanszírozására.
5. A kormány a parlamenti elõterjesztés elõtt adja meg a Magyar Honvédségnek a rövid és középtávú tervezéshez a szükséges elveket és alapadatokat, mert csak így kerülhetõ el a válság.
6. A Magyar Honvédség dolgozza ki a NATO-hoz való csatlakozás anyagi- technikai feltételeit és ennek költségkihatásait, valamint öt-hatéves menetrendjét.
(17.50)
Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztában vagyok az ország nehéz anyagi helyzetével, és gondolom, hogy a honvédelmi tárca illetékesei is tisztában vannak vele. Ugyanakkor még ha néhány évig nehezen élünk is, hazánk lakosságának és területének biztonságát nem kockáztathatjuk. Ezért kérem, hogy a Magyar Honvédség mûködéséhez szükséges pénzeszközöket minden körülmények között biztosítsuk. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)