DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Igen Tisztelt Ház! A pótköltségvetés közoktatással, felsõoktatással, kultúrával kapcsolatos részéhez szeretnék hozzászólni.
Elõljáróban emlékeztetni szeretném tisztelt kormánypárti képviselõtársaimat arra a kampányban sokat emlegetett szólamra, hogy azonnal hozzákezdenek a gazdaság rendbetételéhez. Ha jól emlékszem rá, miniszterelnök úr másfél-két évet adott arra, hogy a gazdaság rendbe jöjjön.
Hölgyeim és Uraim! Eltelt 3 hónap és a gazdasági törvényhozással még nem foglalkoztunk. Azt hiszem, önök is látják, hogy ez nem az ellenzék hibája. Most itt egy olyan törvényjavaslat, amely látszólag a gazdaság rendbetételét célozza, ez a pótköltségvetés-tervezet, de a beterjesztése végképp propaganda célokat szolgál. A kormány nem tud mit kezdeni a gazdasággal, ezért a pótköltségvetéssel és ahhoz hasonló javaslatokkal kívánja elvonni a figyelmet és helyettesíteni a tényleges cselekvést.
Visszatérve az eredeti témámhoz, néhány általános megjegyzést szeretnék tenni. A költségvetés nem készülhet csak a pillanatnyi érdekek figyelembevételével. Az oktatás és a mûvelõdés támogatásából az állam pillanatnyi érdekei miatt nem vonulhat ki, különösen nem egy olyan államban, ahol az oktatás és a közmûvelõdés teljes centralizáció alapján mûködött több mint 40 évig. Véleményünk szerint a kivonulás helyett az államnak meg kell találnia azokat a bevételi lehetõségeket, amelyek a források növelését lehetõvé teszik.
Szeretném azt is elmondani, hogy a pótköltségvetés a felsõoktatás mûködési zavarait és a közmûvelõdési kezdeményezések megfojtását okozhatja. A költségvetés a problémákat egyoldalúan mutatja be. Jól példázza ezt, hogy hiányként jelzi például a nem önkormányzati intézmények tanulólétszámának növekedése következtében jelentkezõ normatív támogatási igényt. Azt hiszem, ez nem szorul magyarázatra, hogy itt a létszámnövekedés nem többletigény, hanem átcsoportosítási igény, a tanulók ugyanis a '93-'94-es tanávnek megfelelõen szerepeltek az önkormányzati intézmények tanulói között, azaz a támogatás az önkormányzati normatívák között szerepelt.
A továbbiakban a közoktatásról szeretnék néhány szót mondani. A közoktatás céljaira elkülönített fejezeti pénzekbõl elvonás nem történt. Problémát okozhat az, hogy a közoktatási tanulmányi versenyek támogatására nem szerepel fedezet az 1994-es költségvetésben. A Boross-kormány a kormány tartalékából 1994. évre 40 millió forintot szavazott meg. Az elsõ féléves 20 millió forintot az MKM megkapta, ez az egyéb oktatás jogcímen szerepel. A tanulmányi versenyek meghírdetése megtörtént. A várható problémák megelõzése érdekében két változat lehetséges: a második félévre szükséges 20 millió forint szerepel az MKM költségvetésében, vagy a versenyszervezés is megjelenik az önnkormányzatok feladatai között. A tanulmányi versenyek lebonyolítása állami feladat, ezért nem fogadható el az a megoldás, hogy a költségvetés egyáltalán nem foglalkozik a szabályozással.
A közoktatási törvény elõírta, hogy az alapítványi és egyházi iskolák államifeladat-ellátását a közoktatási megállapodásban 1994. szeptemberéig kell elismerniük az önkormányzatoknak, illetve az önkormányzatok elutasítása esetén bizonyos esetekben sajátos lakossági igény, vagy területi határokon túlterjedõ ellátás alapján az államnak. Az önkormányzatok késlekedése miatt több alapítványi és egyházi iskola ellehetetlenülése következett be.
Szeretném azt elmondani, hogy örömömre szolgál az, hogy az eredeti költségvetésben is és a pótköltségvetésben is hasonló szinttel szerepel az egyházi iskolák támogatása címszó alatt. Tehát utalnék arra, hogy nem volt reális miniszter úrnak az a felvetése, amelyben olyan véleményt tárt a közvélemény elé, hogy erre nem létezik fedezet az eredeti költségvetésben. Igenis megvolt és megvan a fedezet, erre bizonyíték, hogy a mostani költségvetésben is ugyanaz az összeg szerepel.
Következõ a nemzetiségek támogatásának kérdése. A nemzetiségi anyanyelvû irodalmi mûvek megjelentetésére szánt teljes összeget elvonják, a Miniszterelnöki Hivatal és az MKM költségvetésében nagymértékben csökkentik a nemzetiségek támogatására szánt összegeket. Az egyetlen tehetséggondozó alapítványtól, a Ghandi Alapítványtól, mely cigány tanulókkal foglalkozik, 12 millió forintot von el a pótköltségvetés.
Szeretném azt is elmondani, hogy ugyanakkor olyan információim vannak - nem tudom, igazak-e -, hogy másik oldalról a kormányzat 50 millió forintot kíván adni ennek az alapítványnak. A kérdésem az, hogy akkor ez miért nem szerepel ez a pótköltségvetési tervezetben. Visszatérve az eredeti gondolatra, ez ellentmond az érvényes kisebbségi törvénynek, sérti a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi elõírásokat. A Ghandi Alapítvánnyal kapcsolatosan valóban meglévõ gondok nem indokolják azt, hogy a cigány tanulók számára megszabott költségvetési támogatást csökkentsék. A cigány tanulók számára az egyedüli felemelkedési lehetõséget az iskola jelenti, és nagyon fontos a cigányság számára az, hogy a gyermekeik megfelelõ oktatásban részesüljenek.
Minden olyan megszorítás, amely a hátrányos helyzetûek oktatáshoz való jogát sérti, a KDNP számára elfogadhatatlan, ezért kérjük, hogy ezeket a kérdéseket a pótköltségvetésben rendezzék.
A közmûvelõdés és kultúra területe a következõ. A Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány pályázati segítségével juthatnak támogatáshoz a közmûvelõdést segítõ társadalmi szervezetek. Ez jelenti például a népfõiskolák mûködésének biztosítását, a nagycsaládosok és más szülõi szervezetek rendezvényeinek forrását. A pályázati lehetõségek befagyasztása a társadalmi szervezetek mûködésének ellehetetlenüléséhez vezet. A kultúra támogatása elsõsorban alapok, illetve alapítványok révén történik. A kulturális területrõl a pótköltségvetés olyan mértékben von el összegeket, hogy az megbéníthatja a kulturális és mûvészeti életet.
A felsõoktatásról. Nem célom, hogy az expóról sokat beszéljek, de az expo elmaradása, végeredményben éppen az építkezések határidejének kitolásával hátrányos helyzetbe hozhatja az egyetemi infrastruktúra fejlõdését. A felsõoktatási intézmények mûködési költségeinek tervezésénél figyelembe vették az 1994. évtõl kötelezõen bevezetendõ tandíjat. A tandíjak elmaradása 600 millió forint hiányt jelent, amelyet a költségvetésbõl kellene pótolni. Annak idején, amikor megszavaztuk a tandíj jövõ évre történõ áthelyezését, akkor erre féligéretet kaptunk a kormányzattól, de nem látom ennek az ígéretnek a realizálását. A Felzárkóztatás az Európai Felsõoktatáshoz Alap teszi lehetõvé a felsõoktatási intézmények korszerû mûködéséhez szükséges támogatást. A 900 milliós elvonás a felsõoktatás korszerûsítési törekvéseit nagymértékben fékezi. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a felsõoktatás színvonalát veszélyeztetõ intézkedések sorozata kíséri azt a kijelentést, hogy az oktatást a kormányzat stratégiai ágazatnak tartja.
(18.00)
Magyarország még ma is az utolsók között van Európában az egyetemet végzettek arányát tekintve - azt hiszem, önök is tudják: egyedül Albániát elõzzük meg.
A munkanélküli fiatalok átképzése fajlagosan sokkal többe kerül, mint az iskolai rendszerû oktatás, illetve a felsõoktatás. Érthetetlen, hogy ezt a kérdést miért nem vizsgálja összefüggéseiben a kormányzat, és elvonás helyett miért nem foglalkozik az átcsoportosítás lehetõségeivel.
Végezetül egyetlen példát szeretnék a pótköltségvetés szemléletére vonatkozóan felhozni. Nem szeretném önöket számokkal terhelni, de mivel az elmúlt idõszakban személy szerint is nagyon sok támadást kaptam az egyházi, illetve alapítványi iskolák kapcsán, pontosan az alapítványi intézmények területérõl vettem ezt a példát:
Ha azonos feltételekkel akarnánk mûködtetni az alapítványi iskolákat - ez azt jelenti, hogy az alapítványi iskolák vállalják a tandíjmentességet, és ezáltal megköthetõ a közoktatási megállapodás -, ehhez szakértõink számítása szerint egész évre mindössze 234 millió forint lenne szükséges a normatíván felül. Azt hiszem, ez azt jelenti, hogy részarányosan tekintve ez körülbelül 80 millió forint, nem pedig 4 milliárd - mint amit az MKM a 168 órában bejelentett.
Szeretném ezeket a kérdéseket így a helyükre tenni. Ezzel a példával fejezném be hozzászólásomat, köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalról.)