DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Képviselõtársam! Köszönöm az elismerõ szavakat. Nem az MDF kormánya hirdette magáról plakátokon, hogy a szakszerûség kormánya. (Zaj, derültség a bal oldalon.) Ezért kénytelen vagyok szembesíteni a választási szlogeneket a tényekkel. Ha ezek nem igazak, a tényeket kell fölsorolni, nem pedig a korábbi kormánynak a szakszerûségére hivatkozni - vagy a szakszerûtlenségére. Nem arra hivatkoztam, hogy az Antall- vagy a Boross- kormány kimagasló szakmai teljesítményt nyújtott. Én tükröt tartottam önök elé, a kormány elé, hogy ez alatt a néhány hét alatt hányszor sikerült megbotlani. Azért egy egész törvényjavaslatot nehéz gépírási hibaként föltüntetni, ezt õszintén megmondom önnek - ez volt a választójogi törvényjavaslat.
Azért igyekeztem a közigazgatás nehézségeit ecsetelni, mert nehogy azt tessék hinni, képviselõtársam, hogy az elnök nem válaszol meg egy levelet! Az elnöknek, a kárpótlási hivatal elnökének is van egy adminisztrációja, meghatározott személyeknek ez a feladata. Az az elnök kezébe adott esetben el sem jut, mert valahol elakad. De ilyen adminisztrációt örököltünk, és ha a továbbiakban is állandóan a közigazgatást ostorozzuk, nem fog változni a közigazgatásnak a szellemisége - ezt tudomásul kell venni. A kárrendezés során is, hogyha nem kritizálták volna folyamatosan - azokból a padsorokból -, hogy milyen sokba kerülnek a kárrendezési hivatalok, akkor több ügyintézõvel, sokkal hatékonyabban és gyorsabban lehetett volna végrehajtani a kárpótlást - hisz megszavazta az Országgyûlés. És ami nekem folyamatosan a szívfájdalmam volt - ez nem a pótköltségvetéshez tartozik -, hogy állandóan akadályozták a közigazgatásnak a munkáját. Ha egy törvényt megszavaznak, akkor az ellenzéknek is - én úgy érzem - a végrehajtást segíteni kell, nem pedig gátolni. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Reméljük, így lesz!) Köszönöm szépen, elnök úr.