MÁDI LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Köszönöm, elnök asszony. Nagyon korrekt tájékoztatást hallhattunk a bizottságban lefolytatott vitákról. Mindössze csak néhány olyan sarokpontot szeretnék mondani, amely ugyanakkor bemutatja azt is, hogy nagyon éles vita bontakozott ki a törvényjavaslat koncepcionális elemeirõl is: elsõsorban is az Érdekegyeztetõ Tanács két oldalának képviselõi mondták el sokszor szöges ellentétben álló véleményüket a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan.
Egyébként maga az újabb elkülönített állami pénzalap kérdése általában is felvet bizonyos problémákat, hiszen pont Békesi László volt az, aki a kampány során - bizonyos szempontból a Fidesz programjába is illeszthetõen vagy annak megfelelõen - elmondta azon igényét, hogy jelentõsen szeretné szûkíteni az állami pénzalapok számát, amit egy újabb beterjesztett állami pénzalap létrehozása némileg cáfolni látszik, tehát ebbéli véleménykülönbségünk magához az államháztartási reformhoz kapcsolódóan itt is megjelenik, ebben a formában.
A másik nagyon fontos dolog - ami szintén igényként merült fel a kormányprogram vitájánál és ami felmerült a bizottsági ülésen is -, hogy olyan törvényjavaslatokat tárgyaljunk, amik kellõ szakmai megalapozottsággal, kellõ számítási mellékletekkel tudják bemutatni azt a helyzetképet, amit magának a törvénynek az életbelépése indukál vagy kelt. Tehát mindazon számítási háttéranyagokról szó van, amelyek kapcsán a képviselõk felelõsen meg tudják ítélni azt, hogy szükség van-e ilyen típusú változtatásokra, és a változtatásoknak milyen pénzügyi következményei lesznek. Sajnos ebbõl az ígéretbõl ennek a beterjesztett törvényjavaslatnak a kapcsán is elég kevés valósult meg, és ezért a bizottság bizonyos értelemben homályban, ködben tapogatózott a tekintetben, hogy a benyújtott javaslat fontosabb intézkedései pontosan milyen következményekkel járnak, és pontosan mik azoknak a pénzügyi feltételei.
Tudni kell azt is, hogy a beterjesztett állami pénzalapnak a forrása tisztán munkáltatói pénzeket tartalmaz, tehát ilyenformán - mivel a foglalkoztatási és munkaügyi bizottságnak általában a munkanélküliség szempontjait kell figyelembe venni - felvetõdik az a kérdés, hogy az élõmunka terheinek növekedése és a magas járulékszint nem ellenösztönzi-e a foglalkoztatást és ezért nem hat-e a munkanélküliség növekedésére. Ebbéli szkeptikus vagy negatív vélemény is munkált abban, hogy a bizottság ülésén tartózkodó és elutasító vélemény is született. Azt gondoljuk ugyanis, hogy már most is nagyon magasak az élõmunka költségei, és ennek a további növekedése egyértelmûen ellenösztönzi a foglalkoztatás magasabb színvonalát.
Az állami garancia kérdése szintén élesen felvetõdött - mint ahogy Filló képviselõtársam is elmondta - a bizottság vitája során, hiszen mindenképpen indokolt lenne, már csak azért is, mert törvény szabályozza a járulékkulcsokat, egy rugalmas megoldást találni: ne fordulhasson elõ az, hogy néhány hónapon belül járulékkulcsokat kelljen változtatni egy esetleges csõdhullám miatt. Így, ebben a formában - ahol fedezetként csak egy 600 milliós állami garancia van beállítva - ez a megoldás nem feltétlenül biztosítható a jelenlegi körülmények közepette.
Képviselõtársaim, tehát mindössze csak azt akartam elmondani, hogy komoly vita bontakozott ki, és magának az alapnak a felállításával kapcsolatosan is koncepcionális viták és ellenérvek hangzottak el a bizottsági ülésen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
(18.20)