CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ismeretes, az ellenzék éles kritikával illette a pótköltségvetési törvényjavaslatot. Ennek megfelelõen számos módosító indítványt nyújtott be, amelyek nagy részét természetesen elutasították, azonban volt olyan, amelyiket nem.
A pótköltségvetés koncepcióját úgy lehet összefoglalni - legalábbis ahogy mi látjuk, ahogy a pénzügyminiszter is mondotta az expozéjában -, hogy az egyensúlyhiány javítása érdekében ezt a lépést is meg kell tenni, és mint a legnagyobb probléma, az egyensúlyhiány javítása ezáltal is elõsegíthetõ. Tehát ez egy elkerülhetetlen lépés mint rövid távú egyensúlyjavítás.
Az ellenzéki képviselõk véleménye szerint ez nem minden esetben áll fenn. Vannak olyan tételek, amelyeknél a rövid távú egyensúlyjavítás esetleg a hosszú távú egyensúlyjavítás kárára történhet, s ezzel mi nem tudtunk egyetérteni. Ezek a szinte létfontosságú területek a mûszaki fejlesztés, a kereskedelemfejlesztés, a befektetésösztönzés, a mezõgazdasági fejlesztés, valamint a felsõoktatás.
Ebben a tárgyban módosító indítványt nyújtottak be többen, így külön-külön Kádár Béla, Bogárdi Zoltán, Dobos Krisztina, és volt egy együttes módosító indítvány is, amelyet a KDNP-s képviselõk nyújtottak be: Latorcai János, Szilágyiné Császár Terézia és jómagam. Ezekben mi azt akartuk elérni, hogy a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap, a Kereskedelemfejlesztési Alap, a Befektetésösztönzési Alap, a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap, valamint a Felzárkózás az Európai Felsõoktatáshoz Alapja ne szenvedjen sérelmet, illetõleg azok a pénzeszközök, amelyek az eredeti pótköltségvetésben benne voltak, vagy teljes összegben megmaradjanak, vagy a mi javaslatunk szerint valamennyire megmaradjanak. Sajnáljuk, hogy ezeket a javaslatainkat a költségvetési bizottságban a kormányzópártok többsége leszavazta.
Egy másik téma volt az áfaemelés, amely mint ismeretes, január elsejére lett áttéve, de ebben az idei pótköltségvetésben már szerepel. A mi véleményünk szerint - erre is volt módosító javaslatunk, Fidesz-képviselõvel együtt - ez jogilag nem illeszkedik ide, hiszen a '93. (sic!) évi pótköltségvetésrõl van szó, és rövidesen elénk kerül a jövõ évi költségvetés, és tulajdonképpen azt érintõ téma ez.
Nemcsak ezt a jogi illeszkedést támadtuk, hanem azt is, hogy igazán közgazdaságilag úgy ítélhetõ meg egy ilyen elég nagy horderejû áfamódosítás - együtt a jövõ évi költségvetés valamennyi tételével -, hogy mennyiben szükséges, milyen mértékben szükséges. Ezt a módosító indítványunkat is leszavazták, tehát várható az, hogy az áfaemelést, ami tulajdonképpen jövõre lép életbe, már most, itt a pótköltségvetésben elfogadják.
Rubovszky György KDNP-s képviselõ módosító indítványt nyújtott be, amelyben kezdeményezte, hogy az illetéktörvény pótköltségvetésben lévõ módosítása is maradjon el - elsõsorban jogi aggályok miatt.
(18.10)
A költségvetési bizottság ezt is leszavazta, azonban az alkotmányügyi bizottság támogatta. Ez mutatja, hogy ezek a jogi aggályok megalapozottak - erre majd a képviselõ úr külön ki fog térni.
Amint említettem azonban, volt ellenzéki siker is. Már itt is említést nyert az, hogy a 8. § (3) bekezdése, amely átcsoportosítási javaslat volt, végül is nem valósul meg. A kormány támogatta az ellenzéki képviselõk által benyújtott erre vonatkozó módosító indítványt, amelyhez Gaál Gyula SZDSZ-es képviselõ is csatlakozott. Tehát nemcsak kormánypárti (sic!) volt végül is ez a kezdeményezés.
Üdvözöljük ezt a döntést. A bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kérdésemre azt válaszolta, nem kell aggódni amiatt, hogy a küszöbön álló államháztartási reform ilyen irányba menne el, ellenkezõleg, megnyugtatott, hogy jogtalan ez az aggály, nem ilyen tervezés folyik, hogy ebbe az irányba, a centralizáció irányába menne el a pénzügyi kormányzat.
Szintén örömmel üdvözöltük azt, hogy Sepsey Tamás és Dobos Krisztina módosító indítványa, amely a határon túli könyvkiadás pénzügyi fedezetére, illetõleg támogatására vonatkozott - ez nem teljes pénzügyi fedezet, csak támogatás eme nemes cél érdekében -, amely 30 millió forintot jelentett, végül is támogatásra talált a kormány részérõl. Ebben nagy szerepe volt az emberi jogi bizottság elnökének, aki személyesen jött el érvelni a költségvetési bizottságba. Ezt azért emelem ki, mert akármennyire is nagyon komoly egyensúlyi problémák vannak és az ország akármilyen nehéz helyzetben is van, de ez a kérdés, a határainkon túl élõ magyarok könyvkiadása, amely tulajdonképpen a nyelvnek, az anyanyelvnek az ápolását jelenti, akármilyen szegények vagyunk - elhangzott ez a költségvetési bizottságban -, végeredményben akkor is erre ezt az arányaiban nem nagy összeget áldoznunk kell, hiszen ott, amennyiben az anyanyelv megszûnik, megtámadják, elvész, akkor elvész a magyar kisebbség is.
Nagy örömmel támogattuk a mezõgazdasági bizottság javaslatát, amely az agrártermelés támogatására még plusz 1 milliárd forintot ígér.
Összefoglaltam azokat a fõbb pontokat, amelyekben - mint elmondottam - részben sikert is értünk el, de javarészben nem. Az ellenzéki pártok képviselõi az érintett témákban nyilván ki fogják fejteni különvéleményüket. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)