LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Megvallom õszintén, nem vagyok a jövedéki szabályozás és ellenõrzés hozzáértõje, paprikát sem termesztek, éppen ezért gyanútlanul olvastam el a törvényjavaslatot. Legfeljebb az az indulat munkált bennem, ami joggal háborított fel valamennyiünket a paprikahamisítási botrányban. Azonban ahogy olvastam a törvényjavaslatot, a balsejtelmek is erõsödtek bennem, s az elmúlt hét péntekjén Bács-Kiskun megyében és az ország más részében is megkértem azokat, akik paprikát termesztenek, hogy mondják el véleményüket, és megkérdeztem egy-két olyan embert, akirõl tudom, hogy a jövedéki ellenõrzés valamelyik pontján részt vesz.
Megdöbbentõ volt számomra az, hogy a szombat délutánom, illetve a vasárnapi napom milyen paprikás hangulatban telt el. És amikor itt ügyrendi szavazás vagy kézfeltartás volt, akkor a Szocialista Párt képviselõi közül láttam fenn azoknak a kezét, akik egyrészt egyéni képviselõk, másrészt jól érzik a saját környezetükben, hogy milyen következményei lehetnek ennek a törvényjavaslatnak, amennyiben elfogadásra kerül.
(18.40)
Ezért is kértem szót, hogy felvillantsak ezekbõl a paprikás hangulatú beszélgetésekbõl egy-két mondatot és kérjem a törvényelõterjesztõket, hogy a jövõ hétre a részletes vitában próbáljanak erre gondolatokat, választ fogalmazni.
Egyrészt - bár ez elhangzott többször, és csak felerõsítem - az eddig jövedéki adózásba tartozó termékek általában élvezeti cikkek voltak, tehát vagy az emberi szervezetre károsak, vagy pedig a környezetre károsak, tehát dohány, cigaretta, szesz, szesztermékek, kávé stb. A paprika nem számít ennek. Itt egy olyan ellentmondásra hívták fel a figyelmet akkor, s Varga Mihály képviselõtársam is utalt erre, hogy akár egy hamisítási botrány következményeképpen beláthatatlan lehet a jövedéki szabályozás, illetve az adózás új formája. Meglepõdnek képviselõtársaim, de két helyrõl is kerestek olyanok, akik házitésztát készítenek és attól tartanak, hogy õk lesznek a következõk, mert elég egy botrány a házitészta-készítõ kisiparosok között, sõt, gyanakodnak, hogy ez provokációs botrányok következménye lehet.
A másik: valóban jó lenne tudni a választ arra, hogy a kormányzat készített-e mérleget, számítást arról, hogy mennyibe kerül a zárjegy bevezetése, az egész feldolgozási-forgalmazási folyamat ellenõrzése. Aztán ki fizeti meg ezt a zárjegyet? Egy zárjegy száz forint, tíz deka paprika most 65 forint. Egyszerû matematika: ezek szerint ez 165 forintba fog kerülni, vagy mi fog történni? És minél kisebb a csomagolás fajlagosan, akkor annál drágább lesz? És megint a kisfogyasztót büntetik, másrészt pedig azokat a kistermelõket, akik ilyen kis kiszerelésben a jövõben még piacon sem árulhatnak a törvényjavaslat szerint fûszerpaprika-õrleményt.
Aztán a törvényjavaslat 9/A fejezetében az 1. pont alatt a következõ olvasható: "Fûszerpaprika-félterméket tilos közvetlen fogyasztásra átadni, értékesíteni, illetve vásárolni." Tessék jól figyelni! Tehát fûszerpaprika- félterméket tilos lesz ezután közvetlen fogyasztásra átadni, értékesíteni, illetve vásárolni. Felhívták a figyelmemet arra, hogy az ipari termékjegyzékben a 8376. szám alatt fûszerpaprika féltermék a felfûzött szárított paprika. Most kérdés az, hogy hogyan lehet ezt festeni, míniumozni? És ha nem lehet, akkor miért nem lehet a piacon árusítani? Illetve ha csak zárjeggyel lehet, mert a törvényjavaslat szerint ez fog történni, akkor - kérdezik - minden darabra ragasszanak rá egy zárjegyet, vagy mi történjen?
Aztán a 2. pont alatt ugyanitt: "adózatlan fûszerpaprika-õrlemény csak jövedéki üzemben tárolható". Itt is a kérdés: ki fizeti meg az õrlemény szállítási és raktározási költségét? A válasz megint szinte reflexszerû, talán a lánc végén a fogyasztó.
Nem akarom valamennyit felsorolni - majd a részletes vitában nyilvánvalóan elõhozzuk ezt -, de még egy-két dolgot szeretnék megemlíteni.
Az egyik: a kiváló minõségû paprikaõrlemény elõállításának feltétele a jó alapanyag, az érett, utóérlelt fûszerpaprika minél gyorsabb szakszerû szállítása. A törvényjavaslat lehetetlenné teszi a több mint hetven kisvállalkozó és egyéb társaság versenyét ezen a piacon a két hazai óriással szemben, hisz olyan feltételeket támaszt velük szemben - raktározási elõírások -, amik teljesítése esetén árban versenyképtelenek lesznek.
Ivanics képviselõ úr beszélt arról, hogy éppen paprikaszezon van. Bizony, én sem tartom tisztességesnek a kistermelõket azzal sújtani, hogy olyan rövid türelmi idõt szán a törvényjavaslat a törvény bevezetésére. Ez, ahogy felhívták rá a figyelmemet, nem felel meg az 1993. évi LVIII. törvény szellemének, amely biztosítja a tisztességes verseny védelmét.
Nagyon röviden, befejezésül annyit - hiszen nem idõhúzás szándékából álltam fel -, hogy nagyon kérem a törvényelõterjesztõket, fontolják meg, mert tartok attól, tartunk attól - ezt éreztem néhány szocialista párti képviselõ feltartott keze nyomán is -, hogy szép lassan, csendben itt az esti órákban egy olyan csapda felé sodródunk, amelyet még idõben el lehetne kerülni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)