ALFÖLDI ALBERT (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Azt hiszem, valamennyiõjük között én vagyok itt most a leginkább érintett, hiszen Kalocsának és körzetének a képviselõjeként vagyok jelen.
Úgy érzem, most már nem biztos, hogy arról beszélünk, ami a legfontosabb ebben a kérdésben, hiszen abban, hogy ezt a paprikát hamisították, azt hiszem, nincs vita közöttünk.
Egyetlen ponton azért nem árt, ha továbbgondolkodunk: nem a termelõk hamisították a paprikát. A paprikát a kereskedõk hamisították. Úgy tudom, maholnap erre már a rendõrség is fényt derített. És van rá egy fogadásom, hogy tisztelt képviselõtársaim, miután most valamennyien megtudták, hogy én kalocsai vagyok, fognak majd még kérni tõlem disznóvágásra jó házipaprikát Kalocsa környékérõl. (Derültség.) Mert a jó házipaprikát bizony a kistermelõtõl lehet megvenni, és ezért van kétségbeesve a kistermelõ, hogy most már mi lesz õvele, hiszen õ eddig becsületesen csinálta, ezután is becsületesen akarja csinálni, és most kétségbe van esve, hogy tõle a nagyüzem vagy a kartellbe tömörülni látszó paprikás cégek el fogják venni ezt a lehetõséget.
Nem tudom, lehet, hogy szocialista párti képviselõtársaim haragját most magamra zúdítom, de én bizony elgondolkodnék azon a lehetõségen, amit az ellenzék fölvetett, hogy tudniillik hallgassuk meg azokat az embereket, akik érintettek ebben a kérdésben. Ha még egy héttel tovább beszélünk errõl a dologról... annyi mindenrõl beszéltünk már feleslegesen tovább, mint amennyit kellett volna.. (Derültség.), akkor adassék meg most azoknak az embereknek (Nagy taps a kisgazdapárt padsoraiban.), akik ott dolgoznak, hogy elmondják a véleményüket. És aki már szedett és termelt valaha az életben egyszer paprikát, az tudja, hogy ott a derék még jobban meghajlik, mint a szõlõnél. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps.)