DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Amilyen csekély terjedelmû, a magyar alkotómûvészet támogatása szempontjából olyannyira fontos a szerzõi jogról szóló 1969. évi III. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat. Fontos, mert törvényi szintre emelve fenntartja azt a szabályozást, amely a képzõmûvészeti és iparmûvészeti alkotások értékesítésébõl származó haszonból részesíti a szerzõt, a szerzõ örököseit, illetve a szerzõi jogi védettség lejártával az alkotómûvészek közösségét.
Szeretném emlékeztetni önöket Van Gogh példájára. A nagy németalföldi festõ - mint tudják - élete során egyetlen festményét sem tudta eladni, napjait nyomorban, szegénységben tengette.
(19.10)
Az elmúlt évtizedekben alkotásai ugyanakkor csillagászati árakon kerültek értékesítésre a különféle aukciókon.
Azt hiszem, hogy a mû ilyen, korántsem szokatlan értéknövekedésébõl való részesedésre méltán támaszthat igényt a szerzõi jogi védelmi idõn belül az alkotó mûvész szerzõ, illetve annak jogutódja, ezt követõen pedig az értékesítés idején élõ és alkotó szerzõk közössége.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat benyújtását közvetlenül az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság egy idei márciusi határozatában megállapította: a szerzõi jogi törvény végrehajtásáról rendelkezõ 9/69. mûvelõdési minisztériumi rendelet 13/A szakasza alkotmányellenes, mert a szerzõi mûhöz fûzõdõ jogok és kötelességek körében a jogalkotási törvény értelmében törvényi szintre tartozó kérdést szabályoz. Az alkotmányossági szempontból elégtelen jogforrási szint miatt az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezést megsemmisítette. A megsemmisített, tartalmában egyébként nem alkotmánysértõ jogszabály hatályvesztésének idõpontját 1994. december 31-ében jelölte meg, hogy az Országgyûlésnek módja legyen az alkotmányellenes helyzetet orvosolni, azaz megfelelõ szintû törvényi szabályozás útján ezt az orvoslást elvégezni.
A megsemmisített rendelkezés elõírta, hogy egyes képzõ- és iparmûvészeti alkotásoknak közvetítõ vállalat közremûködésével történõ átruházása esetén a Magyar Alkotómûvészeti Alapítványhoz a vételár 5 százalékát kitevõ járulékot kell fizetni. Mint az ismert, az Alkotmánybíróság a jogszabályok célszerûségét, hatékonyságát és igazságosságát nem vizsgálja. Ezért meg kellett vizsgálni, hogy indokolt-e e járulékfizetési kötelezettség fenntartása. Mivel a kormány álláspontja e tekintetben igenlõ, a törvényjavaslat a szabályozás törvényi szintre emelését célozza.
Az elõkészítés során nyilvánvalónak tûnt, hogy az alkotmánybírósági határozatban a védelmi idõ letelte után fizetendõ járulékra vonatkozóan kifejtettek irányadóak az ugyanolyan tárgyú jogügyletekkel kapcsolatban a védelmi idõn belül fizetendõ szerzõi jogdíj tekintetében is. Ezért a javaslat a jogdíjfizetésre vonatkozó alapvetõ szabályok törvényi megállapítását is célul tûzte ki.
Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztázásra szorult a szerzõi jogi védelmi idõ után fizetendõ járulék jogi természete. A szerzõi vagyoni jogok védelmi idejének eltelte után ugyanis a mû közkincs, a szabad felhasználás körébe kerül, s a szerzõ kizárólagos vagyoni jogai megszûnnek e mûvel kapcsolatban. Ebben az értelemben a szóban forgó szakmai zsargonban fizetõ köztulajdonnak is nevezett járulék nem tartozik a hagyományos értelemben vett szerzõi jogok körébe. Mindez azonban nem zárja ki a szerzõi vagyoni jogok védelmi idejének lejárta után fizetendõ járulék fenntartását s a szerzõi jogi törvényben való szabályozását. A fizetõ köztulajdon jogintézménye ugyanis a szoros értelemben vett szerzõi jog által szolgáltakkal azonos célok megvalósítására hivatott. Rendeltetése épp úgy az alkotó tevékenység ösztönzése, a felhasználói és a szerzõi érdekek összehangolása, s végsõ soron a kultúra fejlõdésének elõmozdítása, mint a védelmi idõ alatt fennálló hagyományos szerzõi jognak. A járulék iránti igény ezért ebben az értelemben, akárcsak a védelmi idõn belüli szerzõi jog, szellemi alkotáshoz fûzõdõ jog. E jog alanya azonban nem az átruházott képzõ-, vagy iparmûvészeti alkotás szerzõje, hanem az átruházás idején élõ és alkotó szerzõk közössége, melynek nevében a hatályos jogszabály szerint is a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány - mint közös jogkezelést megvalósító szervezet - jár el. A járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerkezeti elhelyezésének ugyanakkor ki kell fejeznie, hogy ez a kötelezettség nem a védelmi idõn belül fennálló szerzõi vagyoni jogokból vezethetõ le, hanem önálló, külön jogcímen alapul.
Tisztelt Országgyûlés! A vázolt indokokra figyelemmel a javaslat tehát a jelenleg rendeleti szinten megállapított szabályozás fenntartására irányul. Ennek megfelelõen a javaslat szerint eredeti képzõmûvészeti és iparmûvészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közremûködésével történõ átruházásakor a szerzõi jogi védelmi idõn belül szerzõi díjat, azt követõen pedig járulékot kell fizetni. A díj, illetve a járulék mértéke a vételár 5 százaléka, annak megfizetése a vevõt terheli. E kötelesség alól csupán a múzeum és muzeális közgyûjtemény mentes. A szerzõi jogdíjat az alkotás szerzõjének vagy jogutódjának kell kifizetni, a járulékot pedig az alkotói tevékenység támogatására, s az alkotómûvészek szociális céljaira kell felhasználni.
Az alkotmánybírósági döntésre figyelemmel továbbra is rendeletben lesz szabályozható a díj, illetve járulék átutalásának ütemezése, s annak a szervnek a megjelölése, mely a díjakat, illetve a járulékot begyûjti és szétosztja, illetve fölhasználja.
Tisztelt Országgyûlés! Az elmondottakra figyelemmel kérem képviselõtársaimat, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)