POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az EXPO '96 Budapest Nemzetközi Szakkiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslat olyan aspektusait kívánom felvetni, amelyek az elmúlt években - de jelenleg is - kiemelten érintették azt a területet, amelynek képviselõje vagyok. Ez a terület: Gyõr-Moson-Sopron megye, közelebbrõl Gyõr vonzáskörzete.
Elöljáróban szeretném jelezni: a számháborúban nem kívánok részt venni.
Az eltelt idõszakban, a '90-es önkormányzati választást követõen, Gyõr város képviselõjeként tagja lehettem a Világkiállítási Tanácsnak, majd kurátora a Világkiállítás - Gyõr Alapítványnak, amely annak érdekében fejtette ki tevékenységét, hogy Gyõr és a régió felkészüljön az 1996-os expóval kapcsolatos helyi feladatok elõszervezésére, a programok kialakítására, majd megszervezésére.
(11.00)
A térség progresszív gondolkodású városfejlesztõivel, gazdasági szakemberekkel, vendéglátókkal, valamint a mûvészeti élet jeleseivel kezdtük el a közös álmodást a megvalósítandó célokról. Alapvetõen az a kettõsség vezetett bennünket, hogy mivel a városnak és vonzáskörzetének nincsenek hosszú távú stratégiai céljai, ezért az expó gondolatának a régióra ültetésével, a folyamatok felgyorsításával a területfejlesztési feladatok elõbbre hozhatók, a kulturális élet megpezsdíhetõ.
Hittük és vallottuk, hogy a régió meglévõ helyzeti energiái, lakosságának aktivitása az expóval csak kiteljesedhet. Megerõsített bennünket ebben az 1991-es empírika* tanulmány, de azok a tények is, amelyek alapján e térségben telepített üzemet a Coca-Cola cég, sikeres volt a Gardénia, a Gyõri Keksz privatizációja, és ha nem is utolsóként, de befejezésként említve az Audi cég gyõri megtelepedését.
Kimondott elhatározásunk már a szervezõmunka kezdetekor az volt, hogy az expóval együtt, de attól függetlenül is kívánjuk a közös gondolkodást, hogy a meglévõ passzív magatartással szemben a régió az új kihívásokkal szembe tudjon nézni, új jövõképet tudjon formálni.
E gondolkodás közben öltött testet többek között a Gyõr-Gönyû kikötõ és a péri reptér megépítésének koncepciója. Tettük ezt akkor is, amikor az elõzõ kormány Bécs kilépése után még nem döntött a világkiállítás egyedüli megrendezésében, de akkor is, amikor a BIE még nem hozta meg döntését a budapesti világkiállításra vonatkozóan. De tettük ezt aközben is, hogy a várostól, Gyõrtõl sem kaptuk meg a teljes támogatást, s a világkiállítási irodától sem a feltétlen biztatást, nem beszélve az anyagi garanciákról.
Nem kedvetlenedtünk el, folytattuk. Nem tértünk el attól a céltól, hogy a társadalomépítés, területfejlesztés és a világkiállítás programjait össze kell kapcsolni, hogy meg kell határozni a térség szoftver-vízióját, elfogadható áruvá kell formálni a víziót, s meg kell oldalni a finanszírozás szervezését. Továbbá mindebbe a folyamatba be kell vonni a területgazdákat, vállalkozókat, humánerõforrás-kezelõket, valamint az infrastruktúrafejlesztõket és - szolgáltatókat.
Ez a munka folyt, és folyik a mai napig, annak ellenére, hogy ez ügyben kellõ támogatást és érdeklõdést nem éreztünk, mert régóta megfogalmazott tételünk volt, hogy a világkiállítást nem projektként, hanem határidõként definiáltuk. Egy olyan marketing promóciós eszközként, amely lehetõséget teremt a mi fogalmaink szerint a budapesti agglomeráció és az innovatív vidéki régiók fejlesztésére.
Mint már jeleztem, törekvéseinkre különösebb reagálás nem érkezett, sajnos meghívásaink ellenére az általam tisztelt fõbiztos asszony sem mutatott személyes jelenlétével érdeklõdést törekvéseinkkel kapcsolatban. Folyamatosan légüres térben mozogtunk, nem éreztük magunk mögött azt, hogy az 1996-os világkiállítás szerves részévé kívánnak fogadni bennünket. Az oldódás a múlt év õszétõl indult, mikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a finanszírozási gondok miatt a léptékek kisebbednek, és az itt tartó programok miatt a vidéki régiók bekapcsolására van szükség. Ezek a folyamatok a májusi választásokkal természetszerûleg már nem teljesedhettek ki.
Elõttünk van a kormány által benyújtott törvényjavaslat a szakkiállítás megrendezésének lemondásáról. Nem örülök neki, mikor tudom, hogy az elmúlt években mennyi innovatív energiát szabadított fel a régiómban, de más térségekben is. A szellemi erõforrásokon túl egy közeli felmérés eredményeképp tudom: 1,8 milliárdnyi az az összeg, amelyet vállalkozók az expó céljaira is be kívántak fektetni a környezetünkben.
Befejezésül: a rám ható pressziók és kötelezettségek mellett, mivel többek között a gyõri közgyûlés - melynek tagja vagyok - döntése az expó megrendezése mellett inspriál, szívemmel érzem, hogy térségünknek elõnye származna még a kisléptékû expó megrendezésébõl is, de eszemmel tudom, hogy megrendezése az egész országtól aránytalanul nagy áldozatot követelne. Hosszas vívódás után veszem tudomásul az expó lemondásáról szóló törvényjavaslatot. Megerõsít ebben az, hogy az a kuratórium, amelynek tagja vagyok, a múlt szombati ülésén, függetlenül attól, hogy mi lesz ezzel a kérdéssel kapcsolatban a döntésünk, úgy döntött, hogy Gyõr és a térség jövõképét illetõen tovább folytatja az együttgondolkodást. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)