DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt képviselõcsoportjának vezetõje: Elnök asszony, nyilvánosan elhangzott a kérdés, udvariatlanság lenne nem megválaszolnom. (Derültség.)
Tehát úgy gondolom, hogy az alkotmányos elõírás a világkiállítás megtartására vonatkozott. Ha a kormány úgy gondolta, hogy valamilyen okból nem kívánja a világkiállítást megrendezni, akkor a törvénnyel szemben nem léphetett volna fel, hanem kérhette volna - hiszen ez az alkotmányos joga megvolt és megvan a mai napig is - az Országgyûlés rendkívüli ülésszakának az összehívását. Ezt egyébként én tegnap elmondtam, igen tisztelt Orosz képviselõtársam, ha figyelt volna, már fel sem tette volna ezt a kérdést. És ha kérte volna a rendkívüli ülésszak összehívását, akkor itt elõadhatta volna, hogy nem tartja célszerûnek a világkiállítás megtartását, s ezért kéri az Országgyûlés ellentétes döntését, mint ahogy a korábbi törvényben, illetõleg országgyûlési határozatban megnyilatkozott az Országgyûlés. (Soós Károly Attila: Ezt is tette.)
Ha az Országgyûlés ezt a határozatot, illetõleg törvényt módosította volna, hatályon kívül helyezte volna, attól a pillanattól kezdve nyílt volna meg a kormány lehetõsége, hogy azt mondja: én most már nem rendezek expót. Azért nem rendezek expót, mert az Országgyûlés ezt nekem elõírta.
De a kormány nem léphet fel az Országgyûléssel szemben, az alkotmányos rend annak a hierarchiának felel meg, hogy az alkotmányos hierarchia csúcsán áll az Országgyûlés, és a kormány az Országgyûlés alatt van, és addig van alkotmányos rend Magyarországon, amíg a kormány betartja az Országgyûlés utasításait. Ha a kormány megteheti, hogy az Országgyûlés utasításaival szembefordul, másként jár el, mint ahogy azt elõírjuk a számára, attól a pillanattól kezdve van az állampárti diktatúra, amikor a kormánynak van egy parlamentje és nem az Országgyûlésnek van egy kormánya, amint az az alkotmányos demokráciában illik. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)