DR. SZABÓ IVÁN, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetõje: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék Szalay Gábor higgadt felszólalásával kapcsolatban néhány megjegyzést tenni. Nemcsak azért, mert személyemet érintette, a gombot sokkal hamarabb nyomtam meg.
Én úgy hiszem, itt az ideje, tisztázzuk, mirõl vitatkozunk, és azt hiszem, az õ felszólalása rendkívül alkalmas arra, hogy ezt a tisztázást két percben megtegyük. Õ említette, olvasható volt a koalíciós megállapodásban is már, hogy az expó itt nem helyesen lett elõkészítve, már nem alkalmas a megrendezésre és így tovább. Kérdezem azonban, hogy a koalíciós megállapodás született-e hamarabb vagy a kormány felállása? Én úgy tudom, a kormány késõbb állt föl.
A kormány késõbb kiküldött egy nem pártatlan vizsgálóbizottságot, hanem kizárólag a kormánypártok képviselõibõl - szocalistákból és szabaddemokratákból álló bizottságot - amely megállapította: szó sincs törvénysértésekrõl, a törvény szerint került elõterjesztésre, a végrehajtás olyan ütemben van, hogy a megrendezésnek nincs akadálya. Ez a kormánypárti bizottság öt arányban úgy szavazott, hogy az expó megrendezhetõ. (Soós Károly Attila: Öt-egy arányban.) Öt-egy. És ebben a szabaddemokrata fõpolgármester- helyettes, Székely Gábor szavazata nem az egy volt.
Ebben a kontextusban tehát világos, hogy amikor a kormány mégis a lemondás mellett döntött, akkor a koalíciós megállapodásnak a koncepciós megállapodási része, és nem a ténnyel igazolt része mellett foglalt állást. Tehát az az állításunk, hogy itt politikai döntés született, mit sem törõdve a realitásokkal, pontosan ennek kapcsán világosan tetten érhetõ.
A másik, amire röviden utalni szeretnék: Szalay Gábor jól számolt, csak elfelejtette elolvasni és meghallgatni a hozzászólásomat. Ugyanis azt mondtam, hogy az elkövetkezendõ három évre jutó pénz - mert itt '94-, '95-, '96-ról van szó - egy hónapjára esik. A 4500 igaz. Tessék ezt az idõszak egy hónapjára vetíteni, ahogy a felszólalásom határidõnaplójában van: valóban egy korsó sör, ha a kormányét fogadom el, és fél korsó sör, ha a kormányéból levezethetõ közpénzeket fogadom el. Amirõl tehát a parlamentnek dönteni kell, nem több és nem kevesebb, mint az, hogy eldönti: három évre ez a pénz mint üzleti befektetés, az országnak - nem Kovács János kisiparosnak - mint befektetés, megéri-e vagy sem. Itt van az alapvetõ eltérés, hogy a kormány elõterjesztése szerint nem ér meg négy évre elosztva az expó 45 milliárdot az ország image- ának és a vállalkozások élénkítésének a szempontjából. A kormánypárt ellenzékének pedig az a véleménye, hogy ez a befektetés messzemenõen nagyobb hozadékú, mint amit most kidobunk az ablakon. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)