DR. JÁNOSI GYÖRGY, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium államtitkára: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Az interpellációban felvetett kérdések a nemzeti alaptanterv követelményrendszeréhez, illetve annak kidolgozásához kapcsolódnak. Az új követelményrendszer kidolgozása folyamatban van a minisztérium megbízásából. Ennek során az eddig elkészült követelményrendszer-alapelemeket igyekszünk összesíteni, azok hasznosítható elemeit összegyúrni, és év végéig elkészíteni az elsõ változatát ennek az új követelményrendszernek. Terveink szerint a következõ év elején bocsátanánk ezt széles körû szakmai vitára, hogy a szakmával létrejövõ konszenzus alapján szülessék meg tavaszra az új követelményrendszer.
A nemzeti alaptanterv követelményrendszere, amely az elsõ tíz évfolyamon szabályozza az oktatás tartalmát, tíz mûveltségterületre osztja a kötelezõ ismereteket. Ezek egyike az "ember és társadalom" mûveltségi terület, mely magába foglalja a történelmi ismereteket, az emberismeretet, a társadalmi és állampolgári ismereteket egyaránt.
A demokratikus jogállamon belül alapvetõ értéknek tekintjük az emberi jogok tiszteletben tartását. Éppen ezért a nemzeti alaptanterv követelményei közé ezeknek az ismereteknek az átadása be kell hogy épüljön. Hozzá kell azonban tennem, hogy a törvény értelmében a pedagógus jogai közé tartozik a tankönyvek és segédkönyvek kiválasztása, az oktatás módszereinek megválasztása. Így a nemzeti alaptanterv konkrét mûvek, dokumentumok felhasználását nem írja elõ. Én azonban úgy gondolom, olyan alapvetõ dokumentumról van szó, amely az új követelményrendszerhez kapcsolódó tankönyvi alternatívák mindegyikében helyet kell hogy kapjon majd.
Így az elsõ kérdésre tehát igen a válaszom.
Némi pontosítás után a második kérdésre is igennel tudok válaszolni. Igen, a tárca helyesnek tartja azt, hogy a jogaikban sértettek, üldözöttek védelmére neveljük a felnövekvõ generációt. Azt gondolom, abban egyetértünk, talán soha nem volt akkora szükség a szolidarítás érzésére a különbözõ társadalmi rétegek között, mint éppen ma. Így azt gondolom, a közoktatási törvény rendelkezései alapján minden iskola feladatává kell tenni, hogy átadja az alapvetõ erkölcsi ismereteket.
Hogy mindez a keresztény szellemben történjék-e, ez már egy összetettebb kérdés. Mert azt gondolom, a szolidaritás értékrendszere nemcsak a keresztény szellemiségben, hanem más vallások tartalmában, erkölcsi tanaiban és más értékrendszerekben is tetten érhetõ.
A kormányprogram kimondja, hogy az állami, önkormányzati iskolák a világnézeti el nem kötelezettség alapján kell hogy folytassák tevékenységüket. Ez egyszerûen csak annyit jelent, hogy állami, önkormányzati iskola hitbéli kérdésekben nem foglalhat állást, nem foglalkozhat azok igazságtartalmának megítélésével. Ez a tétel azonban nem jelenti azt, hogy nem kell erõsítenünk a közoktatásban a vallási ismeretek körét, nem kell erõsítenünk az egyház- és vallástörténeti ismeretek körét. Az állami és helyi önkormányzati iskolákban ennek megfelelõen a keresztény értékrendet is oktatni kell, erõsíteni kell ezek jelenlétét. Mint ahogy erõsíteni kell más vallások megismertetését, más, komoly európai hagyományokkal rendelkezõ értékrendszerek megismertetését.
Ezekkel a pontosításokkal tehát a második kérdésre is igen a válaszom képviselõ úr számára. Éppen ezért kérem, hogy az interpellációra adott választ szíveskedjék elfogadni. (Taps a bal oldalon.)