BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Zsigmond Attila itt hosszan idézte Békesi László egykori és jelenlegi pénzügyminisztert, és arra hívott fel bennünket, kormánypárti képviselõket, hogy egyszer hallgassunk Békesi Lászlóra. Nekem nincs módom hosszan idézni - két percben -, de azért szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy az Antall- kormány elsõ pénzügyminisztere, Rabár Ferenc határozottan leszögezte, hogy nem tudja elfogadni az expót; az Antall-kormány második pénzügyminisztere, Kupa Mihály agyrémnek nevezte az expót, és a leghatározottabban lépett föl az expó gondolata ellen. Kérdezzék meg tõlük - nekem nincs módom idézni az érveiket -, miért ez volt az álláspontjuk.
S azt javaslom önöknek, ha már kormánypártként nem hallgattak Rabár Ferencre és Kupa Mihályra, most az egyszer, ellenzékben, figyeljenek oda az érveikre. (Derültség és taps a bal oldalon.)
(19.30)
Tudom azt, hogy 1990 februárjában Békesi László képviselõtársunk úgy vélekedett, ahogy ezt idézte Zsigmond Attila. És azt is tudom, hogy sok szocialista - hozzáteszem: nem egy szabaddemokrata - akkor hasonlóképpen gondolkodott. Azonban én megértem, hogy az eltelt idõben miért változott nagyon sok szocialista és nem egy szabaddemokrata barátom álláspontja. Azért változott, mert közben figyeltek arra, hogy mit mutatnak a tények, mit mutatnak a realitások. '90 februárjában még sokan hitték azt, hogy jön majd a külföldi tõke, az a 8 milliárd dollár, amirõl Baráth Etele és Somogyi László beszélt. Azóta látják a tényeket, hogy nem jön. Akkor még azt lehetett hinni, hogy el lehet adni azt 18 hektárnyi ingatlant. Ma már látják, hogy nem lehet eladni.
Azért tisztelem a szocialista képviselõket, meg nem képviselõket, mert belátták, hogy a tények mást mutatnak, mint amit hittek. Azt javaslom, kedves ellenzéki képviselõtársaim, próbálkozzanak meg ezzel önök is. Figyeljenek oda a tényekre! Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)