DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor Varga István ügyvéd kollégám azzal érvel, hogy a szerzõdés, az adott szó is számít és talán ezt is figyelembe kell venni, akkor arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy õ mint tanult kollégám tudja, hogy nemcsak a pacta sunt servanda elv érvényes. Vagyis hogy nemcsak a szerzõdést kell végrehajtani, hanem a rómaiak óta érvényes a rebus sic stantibus elve is, vagyis ha a körülmények megváltoztak, akkor a szerzõdést fel lehet bontani.
Emlékeztetem ellenzéki kollégáimat és képviselõtársaimat arra, hogy Bõs- Nagymaros ügyében ugyanebben az ülésteremben olyan sokszor hivatkoztunk a szlovákok érveivel szemben a megváltozott körülményekre, a megváltozott, kibõvült ismeretekre, az új ismeretekre, az új tényekre. A világkiállítás tekintetében is voltak szocialista képviselõk és nem képviselõk - nagyon helyesen idézte Bauer Tamás -, de szabaddemokraták is voltak, akik világkiállítás-pártiak voltak.
Hadd idézzem Kindler József professzor urat, aki a Magyar Demokrata Fórum szûk vezetésének tagjaként 1991-ben már igen részletes elemzõ cikket írt arról, hogy miért lázálom a világkiállítás. Ezt a cikket, minthogy ekkor nem közölték le, nem voltak hajlandók leközölni, hiába fordult a sajtóhoz, két hónappal ezelõtt közölte le a napi sajtó, és ebben Kindler professzor úr igen részletes elemzõ indoklását adta annak, hogy miért tartotta lázálomnak a világkiállítást '91 óta. De azt is leírta, hogy az MDF legszûkebb vezetése 1991-ig ellenezte a világkiállítást, csak amikor Bécs városa népszavazással elvetette Bécs csatlakozását, azt követõen változtatta meg álláspontját az MDF vezetése. És azt is kifejtette cikkében - ajánlom figyelmükbe -, hogy talán helyes lenne nem politikai szempontok, hanem szakmai szempontok alapján állást foglalni. (Taps a bal oldalon.)