DR. SZABÓ IVÁN (MDF): Nem szeretnék nagyon hosszan hozzászólni ezekhez a dolgokhoz, hiszen milliószor elmondtuk már álláspontunkat. Nagyon örülök, hogy az elõttem szóló ilyen tragikusan fogta föl, ha lelkiismereti kérdést vetünk föl. Hála a jó Istennek, elég sokan kivonták magukat e terror alól; páran, akik maradtak, nagyon terrorizálva érezhetik magukat.
(20.40)
Hozzá kell azonban tennem, nem ironizálni kívánok errõl a kérdésrõl. Attól tartok, hogy itt valami õrült félreértés van, mert ha az érvek, amelyek mind egyértelmûek voltak, és én azt hiszem, amikor a leghalálkomolyabban elfogadva a kormány anyagát, abszolút az utolsó számig, azt mondjuk, hogy ez akkor is egy olyan pitiáner ügy, amin kár itt vitatkozni. Gazdasági értelemben nem magyarázható! 6000 milliárdot viszonyítunk 45 milliárdhoz! Kérem, összeadási hiba több van a költségvetésben három év alatt! Tessék elfogadni - nem gazdasági kérdés! (Pál László miniszterhez:) Nem biztos, hogy a kiadási oldalon, tudniillik a másik oldalon áll az, hogy 119 milliárd bevétel nincs megjelenítve, amit Pataky Etelka elég nyilvánvalóan levezetett. Tehát nem tudom, hogy hol van a hiba, a bevételi vagy a kiadási oldalon.
De akármelyik oldalon van a hiba, érdemtelen a vita, tehát nem gazdasági kérdésrõl van szó. Kulturális ügyekben, azt hiszem, egészen nyilvánvaló, hogy ez mit jelent kommunikáció ügyében, mit jelent abban a világelismertségben, amely a részvételben pontosan olyan arányokat hozott ki, amelyek ilyen nagy arányban valóban nem fordultak elõ ebben az évszázadban, a készültség ilyen idõbeli foka mellett. Egész egyszerûen nem tudom tehát, mi keserítette el szocialista képviselõtársamat, hacsak az nem, hogy most betyárbecsületbõl megvédi azt, amivel szemben itt minden pénzügyi, etikai, gazdasági, kulturális kérdés felvetõdött, mint olyan ellenérv, amellyel szemben viszont, azt kell mondanom, sem a kormányanyag eredetiben - hiszen azt mondom, a gazdaságit elfogadom -, sem másban egyszerûen nem tudott mit felvonultatni. Bizony isten, megszavaznám én is a lemondást, ha egyszer igazán megmondanák, hogy miért akarják lemondani!
Egyszerûen nem hangzott itt el olyan érv, amit egy felnõtt állampolgár számára elfogadhatónak tartok. Ne haragudjanak, olyan érv, hogy egy vendéglõs azt mondja, nem kell neki expó, legyen gazdag az ország, mert akkor oda jönnek vacsorázni... Persze, ezt így kell csinálni! Csak ez olyan dolog, mint ha azt mondanám egy tudósnak, mi a francnak kutatni tíz évig az Akadémián, álljon elõ az eredménnyel, aztán megvan a világtalálmány! (Szórványos derültség.) Hát ne tessék haragudni, az élet nem ilyen egyszerû! Attól lesz a magyar állampolgár fizetõképes, ha a gazdaság öt-hat-nyolc évig mûködik, ha ebbe be tudunk vonni idegenforgalomba embereket! És azt mondani, hogy ugyanannyi ember lesz Egerben a szálláshelyeken?! Könyörgöm, ha azt elhisszük, hogy Pestre jön - mert Budapestrõl azt halljuk, hogy nem tud fölkészülni a fõváros tízmillió vendég fogadására, vidéken meg azt halljuk, hogy teljesen mindegy az ország idegenforgalma szempontjából, hogy Pestre jön-e tízmillió külföldi vagy sem..! Ilyen egyenleteket lehetetlen fölállítani, hogy tökmindegy Eger szempontjából, van-e Pesten tízmillió külföldi vagy sem, mert Egerbe ugyanannyi fog menni?! Ezt nem lehet elhinni, ezek nem érvek!
Ha világosan megmondjuk, hogy az érvek politikaiak, tudomásul vesszük, önök meg fogják szavazni; csak azt ne tessék mondani, hogy ebben a kormány- elõterjesztésben és az elhangzott vitában - most, a lezárásig - egyetlen olyan érv is elhangzott, amivel meg lehet magyarázni a lemondást, mert ez a legkevésbé azzal lehetséges, ami nem ügy. Nem gazdasági kérdés az expó! Egyáltalán nem gazdasági ügy! A múltkor is elmondtam: ezt gazdasági üggyé tenni egy olyan kérdés, amely valami egészen más dimenzióba helyez egy számszerû ügyet. Ezt összehozni a legjobb akarattal sem lehet!
A múlt század végén is vitatkoztak ennyit errõl, akkor is kitalálták, hogy semmi értelme - csak éppen száz évig abból éltünk, amit az a "kis" ezeréves millennium jelentett az ország számára. Senki nem tudta számszerûsíteni; honnan tudták volna számszerûsíteni 1894-ben, hogy 1993-ban a budapesti metró hány forint bevételt fog hozni?! És azóta jár az a földalatti az Andrássy út alatt!
Kérem, ilyen dimenzióban nem lehet vitatkozni, nem errõl van szó. Valamilyen prekoncepcióról van szó - és én ezt is elfogadnám, ha ezt elmagyaráznák. Nem hangzott el ebben a Házban, senki el nem mondta, hogy miért akarják lemondani, azonkívül, hogy azt hallottuk, hogy ezt régesrég eltökélték, hogy nem kell az expó - nem tudom, hogy miért. Magyarázatot vártunk volna. Mi megpróbáltunk minden érvet elmondani; lehet, hogy ez visszatetszõ volt, hogy mi érvelni próbáltunk, ahelyett, hogy kifejezetten hatalmi pozícióból döntöttünk volna, de még egyszer elmondom: nem tudok erõsebb érvet ma az expó mellett fölhozni, mint azt, amit a saját kormánybizottságuk mondott. Volt egy prekoncepció, erre kiküldenek egy bizottságot a saját pártjukból, mind a két kormánypártból, amely minden tételét a prekoncepciónak megváltoztatja, és utána azt mondják, hogy: csak.
Kérem, ez is egy módszer, csak parlamentáris demokráciákban szokatlan. (Taps a jobb oldalon.)