FRANCZ REZSÕ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Farkas Gabriella véleményét tiszta szívvel fogadtam, mert legalább találkoztam egy olyan emberrel, aki ismer olyan vállalkozót, aki már tett invesztíciókat... (Derültség az MSZP soraiban.) ...az expó ügyében. Nagyon szívesen venném, ha megosztaná velünk, hogy mik ezek, hogy mégis legyen fogalmam errõl.
(21.00)
Én is tudok a megyénkben olyan telekspekulánsokat, akiket ezek után módom lesz önhöz küldeni, hogy vállalja fel az ügyük védelmét.
Nekem az a véleményem, hogy az emberek érdekét nyilván olyan dolgok motiválják... Most én nem tudom azt mondani, mint amit a Hajdú képviselõtársam, hogy mi is szívesen csatlakoznánk az expó ügyéhez, hogyha a metrónak a vége Barcson lenne. Az 265 kilométer. De kérem, ebben az országban olyan közlekedési viszonyok vannak, hogy nekem egy ülésre öt órával elõbb kell elindulnom, hogy ideérjek. Milyen az út, a vasút és a telefon? Lehet azt mondani, hogy a 6000 milliárdhoz a 43 bagatell. De 43 milliárdból nagyon sok utat lehetne készíteni, vagy nagyon sok telefont lehetne megvalósítani.
A rendezvények sorával kapcsolatosan Somogyban is az Egrihez hasonló kis füzet készült - én is ott voltam azon az ominózus boglári tanácskozáson -, s ebben a füzetben lévõ rendezvényeknek 90 százaléka olyan, amit egyébként is megrendeznek, beleértve a Nagyszakácsiban lévõ királyi szakácsok versenyét, a triatlonversenyt, a kaposvári pipaszívó versenyt vagy a barcsi Nemzetközi Rézfúvós Tábort, amelyik évek óta megvan.
Ezzel szemben, ha van egy expófeliratú pénzeszsák, amelyet pályázatokkal meg lehet csapolni, igen otromba lenne az a polgármester, aki ezt nem tenné meg. Csakhogy nekünk ez a zsák üres, mi több, a zsákot is ellopták.
Én kétlem, hogy a vidéknek a haszna összességében pozitív lenne, másrészt a munkanélküliségre gyakorolt hatása leginkább a Párizs-Dakar versenyhez hasonlítható, mert úgy gondolom, hogy amikor a sivatagon átzúg a mezõny, akkor nyilván megnõ a turistaforgalom, de utána ottmaradnak a beduinok a maguk nyomorával. Valahol tehát itt is az történne, mint ami Sevillában, hogy megszûnt az ünneplés, ki-ki elvitte a maga dolgait - a munkanélküliség pedig maradt.
Ha ezeket tehát összeadjuk, akkor az egész kiadási tömeg feltételezett hozadéka arra emlékeztet, amikor egy nagyon szegény ember lakodalmat akar rendezni, hogy hátha a lakodalom bevétele - a táncpénz - több lesz, mint amennyit a lakodalomra áldoz. Ez az ügy rendkívül kockázatos.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)