DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselõtársaim! Úgy gondolom, nem árulok el újdonságot, ha a Ház elé tárom, hogy a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint robbanásveszélyes helyzet alakult ki Ózdon és a Ház nem nézheti tovább tétlenül az ottani eseményeket. Nem abból indulunk itt ki, hogy igaz-e az az újsághír, amelyet a Népszava október 26-án megjelentetett, nevezetesen, hogy a robbanásveszélyes helyzetet úgy ítélte meg, hogy kétezer munkanélküli család, illetõleg adott esetben akár 30 ezer munkanélküli a családtagjaival együtt feljön-e Budapestre rendet csinálni vagy nem jön fel. (Zaj, derültség.) Tény az, hogy ez a kétezer vagy 30 ezer munkanélküli család, amely fontolgatja a Budapestre való feljövetel lehetõségét, olyan elképesztõen nehéz helyzetbe került, amikor a tisztelt Háznak valamit tennie kell.
Úgy gondolom, az a tény, amikor az ózdi önkormányzat arra a - nyilvánvalóan általa sem kívánt - lépésre kényszerül, hogy adott esetben a háromgyermekes családok is csak egy gyermek után járó családi pótlékot kaphassanak, akkor azt hiszem, minden túlzás nélkül úgy vethetem fel a kérdést, hogy az anya olyan helyzetbe kerül, hogy a három gyereke közül kettõnek nem fog tudni enni adni. Vajon hogy magyarázza meg a két éhes gyereknek, hogy "azért nem tudok neked enni adni, mert az ózdi önkormányzatnak annyira kevés a pénze, hogy már csak az egyik gyereknek adhatok enni." Vagy ha az ózdi polgármester úgy nyilatkozik az újságnak, hogy õt nap mint nap azzal keresik fel, hogy napok óta nem ettek, hogy nem tudják fizetni a fûtést, a világítást, a villanyköltséget, amikor Ózdon olyan sajtóhírek jelennek meg - nem tudom, hogy igaz-e vagy sem -, hogy november 3-áról 4-ére virradó éjjel arra kényszerül az önkormányzat, hogy kilakoltasson egyszerre többszáz családot, akik már nagyon régóta nem tudják fizetni a fûtést, a világítást.
Úgy gondolom, tisztelt képviselõtársaim, amikor a kormány olyan lépésekre kényszerül, hogy az errõl szóló újság épphogy csak Ózdon és Borsodban nem jelenik meg, csak az ország további részeiben, amikor egy olyan helyzet keletkezik, hogy az ottani foglalkoztatási társaság ennek az évnek a végéig 1650 további alkalmazottat kényszerül elbocsátani, amikor az egyik elbocsátott úgy nyilatkozik, hogy õk hontalanok, mert nincs, aki ebben az országban rájuk gondolna, akkor én úgy gondolom, világosan látni kell, hogy ilyen helyzetet nem lehet egy másodpercig sem eltûrni és nem igaz az, hogy nem tud az ország az ilyen ügyekben mit tenni.
Én a belügyminiszter úrnak, ha kéri tõlem, meg tudom nevezni, hogy például a környékünkön hol épül 380 millió forintért egy olyan villa, ahol maga a vállalat tönkrement és a munkásokat kirúgták, de a volt munkásvezetõ közel 400 millióért építeni tud magának olyan kacsalábon forgó kastélyt, hogy egy telken két kastélyt helyez el, közte egy 20 méteres forgatómedencés vízi erõmûvet létesít ott,... (Derültség, zaj.)... amikor Bõsnél már egy csepp víz sem folydogál a Dunából.
(15.10)
Szóval, igen tisztelt Ház, én úgy gondolom, nem engedhetjük, hogy tönkretegyék Ózdot, nem engedhetjük, hogy egyetlenegy városunkat, az ott élõ munkásokat tönkretegyék.
A Független Kisgazdapárt ezért a jövõ héten a teljes azonnali kérdések óráját, a rendes kérdések óráját és az interpellációt az ózdi kérdések megoldására szentelt kérdéskomplexummal fogja nyitni, és végig ostromolni fogja a kormányt, hogy tegyen valamit Ózdért, mert ha nem tesz, a Független Kisgazdapárt tesz, de akkor abban nem lesz köszönet. (Derültség, zaj a bal oldalon.) Köszönöm türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)