IZSÓ MIHÁLY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Államtitkárnõ! A kárpótlásról szóló jogszabályok alapján kárpótolták az egyes magánszemélyeket, kft.-k és rt.-k részvényeseit. De mégsem kaptak kárpótlást a Hangya szövetkezetek üzletrész-tulajdonosai mint magánszemélyek.
Tervezi-e a kormányzat a vagyonuktól igazságtalanul megfosztott Hangya szövetkezetek tulajdonosainak kárpótlását a részleges kárpótlási törvényekkel analóg módon és az eddigi szövetkezést gátló diszkrimináció megszüntetését? Ha igen, mikorra várható és milyen koncepciók szerint? Hogyan lehetne elõsegíteni a gazdák, a termelõk, értékesítõk feldolgozó szövetkezeteinek újraélesztését, kárpótlását?
Kérdéseim hátterének megvilágítására elõadom, hogy az 1898-ban alapított Hangya Termelõ-, Értékesítõ- és Fogyasztási Szövetkezet a II. világháborút megelõzõ utolsó békeévben Közép-Európa legnagyobb vállalatcsoportja volt. Közel 2000 szövetkezet, 4000 bolttal, 20 ipari üzemmel, 30 konzervgyárral és 27 nagyraktárral, illetve teleppel rendelkezett többek között. Ezt az erõs gazdasági vállalkozást a kommunista gazdaságpolitika 1947-ben megszüntette, vagyonát úgy államosította, ahogyan arra az állami tulajdonbavételrõl rendelkezõ hatályos jogszabályok értelmében sem kerülhetett volna sor. A Hangya központi épülete ma a Mol irodája, a Ceglédi úti nagyraktár a Globusz Konzervgyáré stb.
Tisztelt Államtitkárnõ! Úgy gondolom, hogy manapság rendkívül aktuális kérdés a Hangya szövetkezetek tulajdonosait érintõ diszkrimináció feloldása, hogy a régi hagományaink alapján újra elindulhasson a magángazdák tevékenységét segítõ valódi önszervezõdésû szövetkezet ugyanúgy, mint ahogyan Nyugat-Európában ma is mûködik. Ehhez az építõmunkához pedig tõkére van szükség. Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdapárt soraiban.)