DR. GERÓCS JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Miniszter Úr! Fogadóóráimon a gazdák, amikor megkerestek, két problémát vetettek fel. Az egyik a kukorica-felvásárlással kapcsolatos, a másik pedig a vetõmagok minõségével.
A kárpótlási jeggyel és egyéb más körülmények között földtulajdonhoz jutott gazdák termékeik tisztességes áron való értékesítése egyre nehezebb, miközben a termelésre fordított költségek egyre nõnek. A Gabonaforgalmi Vállalat és néhány termelõszövetkezet az elsõ osztályú kukoricáért mázsánként nyolcszáz forintot volt hajlandó fizetni - ma már annyit sem -, ugyanakkor értékesítéskor és tápba keverve ezernégyszáz forinttal számolják. Nem oldhatók meg a tárolási problémái azoknak a gazdáknak, akik 10-70 mázsa közötti vagon mennyiségû kukoricát termeltek. Akik kisebb mennyiséget, kevesebbet termeltek, el tudták helyezni. Zala megyében ugyanis elég jó volt a kukoricatermés, annak ellenére, hogy szárazság volt. Helyesnek, reálisnak a kilencszázötven forintos felvásárlási árat tartanák.
Érthetetlen számukra az is, hogy a táp ára körülbelül kétszáz forinttal nõtt mázsánként. Ezek a gazdák zömmel sertéstenyésztéssel is foglalkoznak. Sertést hízlalni korszerû körülmények között pedig kukoricából nem lehet.
A termelõszövetkezetek és az egyéni gazdák másik panasza, hogy a fémzárolt vetõmagok magas árúk ellenére nem megfelelõ minõségûek, szemetesek, sok közöttük a száraz, apadt szem, úgy néz ki, minthogyha a kombájnból egyenesen a zsákba töltenék, így vetés elõtt ki kell rostálni. A fémzárolt vetõburgonya hiányosan kel.
Kérdésem - a gazdák kérésére -: milyen intézkedést szándékozik a minisztérium tenni? (Taps.)