DR. KOVÁCS PÁL népjóléti miniszter: Köszönöm szépen a kérdést. Valójában kétfajta kérdést szokott az ember kapni, amikor arról esik szó, hogy ki mikor mehet el nyugdíjba.
Az egyik így szól, hogy elmehet-e 55 éves korában az az asszony, aki a jövõ esztendõben tölti be az 55. évet, illetve a másik úgy szól, hogy el kell-e menni 55 éves korában nyugdíjba.
A mai szabályozás, amely '93-ben jött létre, '93-ban alkotta a parlament, úgy szól, hogy '94. december 31. után, vagyis a jövõ évtõl kezdõdõen kétévenként egy évvel nõ a nyugdíjbavonulási korhatár. Ez év áprilisában hozott a parlament egy másik döntést, amely pedig úgy szól, hogy azoknak az asszonyoknak, akik jövõre töltik be az 55. életévüket, van választási lehetõségük; tehát nem feltétlenül kell elmenni nyugdíjba, az érintett dolgozhat tovább, de ha õ választja, akkor el lehet menni nyugdíjba.
(15.20)
Ehhez a törvény még tesz hozzá valami mást is, és ez a baj, hogy ez nem teljesült, az tudniillik, hogy az 1993-ban hozott törvény kimondja: korhatár- ügyben egy külön törvénynek kell megszületni, ez azonban mind ez ideig nem született meg.
Nyilvánvaló, itt át kell alakítani a nyugdíjba vonulás egész rendszerét, beleértve a korhatár elõtti nyugdíjazást is. Hiszen a 2 millió 870 ezer nyugdíjasból 1 millió 900 ezer a korhatár feletti, következik ebbõl, hogy a többi korhatár alatti.
A társadalombiztosítás szeptember 23-án küldött ki egy körlevelet arról, hogy milyenek a nyugdíjbavonulási szabályok 1995-ben. Sajnos azonban ebben csak a törvénybõl idéztek, és nem magyarázták el pontosan azt, hogy ez mit is jelent.
Valójában tehát azt kell tenni, hogy nyilvánosságot adni a dolognak a társadalombiztosításon keresztül, a sajtón keresztül. Ezt a Népjóléti Minisztérium megteszi. A szabály tehát úgy szól, hogy az 55 évet jövõ évben betöltõ asszonyok választhatnak, hogy elmennek-e nyugdíjba vagy dolgoznak tovább.
Köszönöm szépen.