DR. SZILI KATALIN környzetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt István József Képviselõtársam! Egyben megköszönöm István József képviselõtársamnak ezt az interpellációt, mert legalább a tisztelt Ház elõtt tájékoztatást adhatunk arról, hogy milyen szabályozások és milyen egyéb intézkedések vonatkoznak pillanatnyilag a Balatonra.
Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportja foglalkozott a Balaton vízminõségének problémáival, melynek alapján a kormány meghozta az 1049/1994-es határozatát 1994. június 29-én. Ebben határozott a Balaton ökológiai állapotának javítása és a vízminõség javítása tárgyában. Azonben e mellé a határozat mellé nem történt meg a pénzügyi fedezet megítélése, biztosítása. Hozzáteszem, hogy 1994-ben várhatóan körülbelül 420 millió forint kerül elköltésre a Balatonra, ugyanakkor 1995-ben ez az összeg körülbelül két és félszeresére fog emelkedni a költségvetés várható elõirányzata alapján, ezen belül a Kis-Balaton II. ütemének folytatására az ez évi felhasználás háromszorosa fordítható. Szeretném megjegyezni azt, hogy ez körülbelül 1,2 milliárd forint az ez évihez képest.
A regionális vízügyi fejlesztések 1994. évi 835 millió forintos várható felhasználásával szemben 1995-ben 40 százalékkal több pénz ráfordítását tervezzük.
Szeretném elmondani, hogy felvettük a kapcsolatot a Világbankkal, amely készséget mutat egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére és természetesen ennek a segélyként történõ pénzügyi fedezetére is, s ennek keretében elsõ ütemben a kis-balatoni vízvédelmi rendszer befejezésére kerülne sor, továbbá a keszthelyi öböl iszapkotrására.
Képviselõ úr felveti az úgynevezett Balaton-törvény kérdését. Ehhez el kell mondjam, hogy már 1993-ban elkészült a Balaton-törvény normaszövegének tervezete, azonban akkor ez nem került a parlament elé, tekintettel arra, hogy a döntés az akkori kormányzat részérõl úgy szólt, hogy nem lehet egy régióra önálló törvényt alkotni, és ennek végrehajtása nem illeszthetõ a közigazgatási rendszerbe. Hozzáteszem azonban, hogy az 1049/1994-es kormányhatározat 6. pontja foglalkozik a Balaton jogi szabályozásával. Ennek alapján elkészült a Balaton üdülõkörzet építésügyi, területrendezési szabályozása, ez jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, s ez a Balaton üdülõkörzetében az országos építésügyi szabályzattól való eltérést lehetõvé teszi.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a kritikus vízminõségi állapot elkerülésének, a Balaton vízminõsége javításának ma egyetlenegy lehetõsége van, ez pedig az intézkedési terv konzekvens végrehajtása. Elsõdlegesen fontos a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II. ütemének befejezése, a keszthelyi öböl kotrása, a vízgyûjtõn lévõ települések csatornázásának megoldása, balatoni strandok higiéniés állapotának javítása és a vízminõség ok-okozati összefüggéseinek feltárása.
A Balaton nemzeti kincsünk, Közép-Európa egyik legismertebb, legkeresettebb sekély édesvízi tava. Az idegenforgalmi bevételt 90 milliárd forintra becsüljük. Természetesen mindannyiunk közös érdeke a Balaton fenntartása, megõrzése, a kormánynak, az önkormányzatoknak, a térségben lévõ vállalkozóknak és az ott élõ lakosságnak, az üdülni oda járóknak közös felelõssége és feladata ez. A kormány - mint ahogy elmondottam - különleges erõfeszítéseket tesz az állami feladatok megoldására, több érdekeltre tartozó feladatok szabályozására és koordinálására. Ezzel kapcsolatban elmondanám, hogy augusztusban folytattunk egyeztetést a Balatoni Önkormányzatok Érdekvédelmi Szövetségével és a Balatoni Regionális Tanáccsal.
Kérem ehhez képviselõtársaim bizalmát és támogatását természetesen az 1995. évi költségvetés megszavazásakor. Köszönöm a figyelmet, és szeretném még azt elmondani képviselõtársamnak, hogy valóban egyetértek azzal, hogy végrehajtható szabályozásra és pénzre van szükség e problémáink megoldásához. Köszönöm a figyelmét és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)