DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr, köszönöm a szót.
Tisztelt Országgyûlés! Megítélésem szerint minden törvényjavaslat megtárgyalása jelentõs esemény az Országgyûlés mindennapjaiban, azonban különösen fontosak azok a javaslatok, amelyek valamilyen módon közvetlenebbül is kapcsolhatók egyik legfontosabb célkitûzésünkhöz, az Európai Unióhoz történõ mielõbbi csatlakozáshoz.
1992. november hó 5-én, tehát éppen két éve a Magyar Köztársaságra nézve is hatályba lépett, megerõsítésünk folytán, az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló európai egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítõ jegyzõkönyv.
Ez a nemzetközi jogi aktus fontos feladatokat és kötelezettségeket állapít meg országunk törvényhozó és jogalkalmazó szerveire egyaránt. Ezek lényege: kötelességünk gondoskodni arról, hogy a magyar jog az Európai Emberi Jogi Bizottságnak és Bíróságnak az egyezmény rendelkezéseit alkalmazó gyakorlatával összhangba kerüljön, eleget tegyen az úgynevezett jogharmonizációs követelményeknek.
Ezek érdekében került benyújtásra az a négy módosító indítványból álló törvénycsomag, amelyet a kormány most terjesztett az Országgyûlés elé. Tekintettel arra, hogy a szabályozás köre behatárolt, továbbá arra, hogy az igazságügyi államtitkár asszony expozéjában fontosságának megfelelõen méltatta mindezek jelentõségét, figyelemmel a frakciók hozzászólásaira is, csak arra szorítkozhatok, hogy a törvényjavaslatok leglényegesebb sajátosságaira mutassak rá.
A törvényjavaslat-csomagból a T/153. számú módosítási javaslattal, amely a büntetõeljárási törvény módosítását indítványozza és az ügyvédségrõl szóló törvényerejû rendelet módosítását célzó T/156. számon benyújtott javaslattal kívánok foglalkozni.
(16.30)
Tisztelt Elnök Úr! Szeretném itt megjegyezni, hogy a kettõt én is összevonom a rövidség kedvéért, hogy ne kelljen még egyszer feljönnöm, gondolom, ennek eljárásjogi akadálya nincsen.