DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Parlament! Azért igényelem most nagyon rövid idõre az önök türelmét, mert ha már az elõttem felszólaló, általam igen tisztelt dr. Torgyán József tanult barátom elmondta, amit mondott, akkor szeretném egészen precízen - a kérdés váratlan volt számomra, hogy most precízen lehet vagy kell megjelölni - meghatározni azokat a jogszabályokat, azokat a törvényhelyeket, amelyeket remélem, hogy a módosítás során az igen tisztelt Igazságügyi Minisztérium figyelembe fog venni.
A bizonyos kártérítés, kárpótlás, kártalanítás kérdéskörében hivatkozom legelõször is az 1976. évi 8. tvr. 5. cikkében foglaltakra. Ennek harmonizálásában a 7/1991. alkotmánybírósági határozat IV. fejezetében foglaltakra. Úgyszintén a 21/1991-es alkotmánybírósági határozatokra és a 66/91-esre. Ezekre azért hívom fel az igen tisztelt államtitkárnõ figyelmét, mert szeretném többszörös alátámasztással biztosítani azt a jogi igazságot, amit Torgyán József frakcióvezetõ barátom elmondott, nevezetesen: a kártalanítás, kártérítés érdemi azonosságára a nagyságában. És szeretnék rámutatni egyrészt az alkotmány 13. § (2) bekezdésére, a Ptk. 349. §-ára és a vele kapcsolatos teljes joganyagra.
Azért, hogy egyértelmû legyen, hogy itt alapvetõ emberi jogokról van szó, és alapvetõ emberi jogokat csak akkor lehet gyakorolni, ha az érintett jogalanyok ezt tudják, indítványt terjesztek elõ ezen a kérdéskörön belül az igen tisztelt Igazságügyi Minisztériumhoz, és kérem, tegye közzé hivatalos lapban azokat a strasbourgi emberi jogi bírósági és egyéb döntéseket, melyek az állampolgárok jogérvényesítését, illetõleg jogait meghatározzák. Mert Magyarországon az alkotmány szerint mindenkinek tisztában kell lennie a törvényes jogaival, és ezek megjelenési formája a Magyar Közlöny.
(18.40)
Én a magam részérõl remélem, várom és elvárom az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy megfelelõ formában, megfelelõ intervallumokban tegyen közzé magyar nyelven, netán indokolással ellátva olyan joganyagokat, amelyek az alapvetõ emberi jogok strasbourgi érvényesítésének biztosítják a lehetõségét. Ugyanis az, hogy Magyarországon erre van alapjogszabály - országgyûlési határozat -, ez sem az átlagember, sem a témában nem részletesen járatos jogász számára nem elegendõ. Már csak azért sem, mert Magyarországon nincs kötelezõvé téve egy idegen nyelv folyékony szakmai ismerete. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)