DR. SZABÓ IVÁN (MDF): Így egészen világos volt, és köszönöm, hogy Keller képviselõtársam világossá tette, mire gondol. Úgy hiszem, ezt talán úgy lehetne egészen világosan megfogalmazni, hogy az ÁSZ-vizsgálatokban megállapított hiányosságok értékelése és az ezzel kapcsolatos, nem kifejezetten államigazgatási körbe tartozó ügy vizsgálata, illetõleg adott esetben a felelõsség megállapítása valóban egy joghézagot mutat, mert erre nincs módszer.
Azt hiszem, ebben az ügyben valahol az államháztartási törvény keretében kell majd valahogyan dönteni. Lehetséges, hogy az ilyen jellegû ügyek elintézése például bírói útra terelendõ, de világos, hogy ezt a joghézagot valahogyan meg kell szüntetni. Nem hiszem, hogy például a parlament képes lenne arra - nekem erre volt egy ellenészrevételem -, hogy egy felállított bizottság adott esetben bûnös mulasztást, rossz gazdálkodást vagy büntetõjogi felelõsséget meg tudna állapítani, mert a parlament nem bíróság. Tehát ezt valamilyen olyan körbe kell utalni, amely túlmutat az államigazgatás körén, és jogi útra tereli azokat az anomáliákat, amelyek valóban gyanúsak lehetnek.
Erre a kormányzatnak egy következõ idõszakban elõ kell állnia valamilyen jogi megoldással, mert erre vonatkozóan az ÁSZ megállapításaival én is egyetértek: véget ér a tudomány és nincs tovább. Sajnos nincs tovább akkor sem, ha megállapítja azt, hogy valamelyik önkormányzat nem fizette be a pénzt a költségvetésbe, mert akkor sincs mit csinálni; nem fizette be, és akkor mi itt ülünk és megszavazzuk, hogy nem fizette be, és nincs mit csinálni, nincs kitõl elvenni.
Itt valóban van tehát egy olyan folyamat, amely véget ér egy ÁSZ- vizsgálattal, és nem tudjuk, hogy mit kell csinálni annak a megállapításával, ha az intézkedést kíván, de nem a Pénzügyminisztérium és nem a kormány részérõl. Erre a jogfejlõdésre tehát nemcsak a pénzügyi kormányzatnak, hanem az Igazságügyi Minisztériumnak is megfelelõ idõben, megfelelõ javaslattal elõ kell állnia. Ilyen értelemben akceptálom képviselõtársam észrevételét. (Szórványos taps.)