DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ígérem önöknek, hogy e késõi órában én is nagyon rövid leszek. Engedjenek meg azonban és engedjen meg, elnök úr, egy hárommondatos lírai kitérõt, hisz' tegnap este negyed kilencig itt üldögéltem annak érdekében, hogy ezt a felszólalást elmondom. Most ugyanitt vagyok ugyanebben az idõpontban, bár úgy látom és úgy tapasztalom, hogy a Házban 32 képviselõnél több van jelen - a személyzettel együtt -, merthogy tegnap 32-en voltunk.
Tisztelt Ház! Megmondom õszintén, egyetlenegy dolog miatt örülök annak, hogy november 8-án mondom el felszólalásomat, mert november 7-e az én politikai habitusomnak nem nagyon tetszik. November 8-án két fontos történelmi esemény volt Magyarországon. Az egyik mindenképpen pozitív és szebb, mint november 7-e, hisz november 7-ét valahogy kihagyták a történelmi kronológiából az elmúlt évtizedekben. Arra gondolok, hogy gróf Széchenyi István november 8- án 1832-ben jelentette meg a Stádiumot. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Tárgyra!)
Ami a másik eseményt illeti és ez a mai parlamenti döntésünkhöz kapcsolódik, 1412. november 8-án Zsigmond elzálogosította a szepességi városokat. A mai parlamenti döntést az expó lemondásával kapcsolatosan nyilvánvalóan nem gróf Széchenyi mûvének megjelentetéséhez, hanem ehhez hasonlítom, és nyilvánvalóan nem a magyar történelem és a magyar parlamentarizmus arany lapjaira fog kerülni ez az esemény... (Dr. Hack Péter: Tárgyra!)
A tárgyra térve egyetlen egy kérdéssel kívánok, Hack képviselõtársam foglalkozni, de két mondattal szeretnék reflektálni magára az egész törvényre. A most tárgyalt törvényjavaslat egyik legfontosabb hiányossága, hogy nincs elméletileg következtes és szakmailag megalapozott álláspontja az ügyészség alkotmányos helyzetével kapcsolatban. A törvényjavaslat szemérmesen megkerüli azt a kérdést, hogy az ügyészség továbbra is az Országgyûléstõl függjön vagy alárendeltje legyen-e a végrehajtó hatalomnak.
A Magyar Demokrata Fórum álláspontja változatlanul az, hogy a végrehajtó hatalom nem maradhat eszköztelen a bûnözés elleni küzdelemben, ezért különösen szembetûnõ a szakszerûségre, vagy annak látszatára oly kényes kormánykoalíció részérõl, hogy az alapkérdést változatlanul nyitva hagyja, és ily módon bocsátkozik a kérdés tárgyalásába és szabályozásába.
A törvény mellékesnek tûnõ zárórendelkezései között elbújtatva szerepel az ügyészi tényfeltáró vizsgálat jogintézményének megszüntetése. A politikai lóláb itt nagyon kilóg.
(19.30)
Ha a miniszteri indoklásban keressük a választ arra, hogy vajon mi az oka az ügyészi tényfeltáró vizsgálat kiiktatásának, nem leszünk sokkal okosabbak. Az indoklást elolvasva csak arról gyõzõdhetünk meg, hogy a polgármesterek összeférhetetlenségérõl szóló törvény módosítása az önkormányzati törvény és az önkormányzati törvény módosítása során alkalmazott sommás technika, amely szakmai-politikai indoklásként a "csak" szócskát tudta bevezetni, imár nem divattá, hanem következetes gyakorlattá vált.
Az indoklásban ugyanis a Kádár-rendszer parlamentjének etetésére szolgáló sztereotípiákat találunk: a jogintézmény betöltötte társadalmi rendeltetését, a megváltozott társadalmi viszonyok között szükségtelenné vált ez az intézmény.
Ez a szakmai igénytelenség és politikai cinizmus feljogosít bennünket arra, hogy magunk keressük meg az ügyészi tényfeltáró vizsgálat megszüntetésének okait, illetve konkrét magyarázat és indoklás nélkül megpróbáljuk kitalálni, hogy mi vezethette a kormányt e vizsgálati módszer betiltására. Ennek érdekében vissza kell tekintenünk az ügyészi tényfeltáró vizsgálat bevezetésének indokaira és rövid történetére.
Az ügyészségi törvény eszközrendszerének kiegészítését, az 1989-es módosítást, az akkori hatalom jó szándékból vagy a közvélemény nyomásának engedve, kényszerhelyzetben, azért eszközölte, hogy a büntetõeljáráson kívül, de az ügyészség rendelkezésére álló eszközrendszer s az ügyészség tekintélyének felhasználásával lehetõséget kapjon a közvélemény és a társadalom néhány ügyrõl, amely különösen foglalkoztatja. (sic!)
Komolyan senki sem gondolhatja, hogy a közelmúltunkban ilyen ügyek már nincsenek. Ha arra gondolunk, hogy az elmúlt évben milyen ügyekben végzett tényfeltáró vizsgálatot az ügyészség, szembeötlõ lesz a gyanú, hogy a kormány tagjait nem az ügyészi tényfeltáró vizsgálat zavarja, hanem a tények.
Megértjük, hogy a jelenlegi kormány egyes tagjait zavarja, hogy korábban az ügyészi tényfeltáró vizsgálat tényeket állapított meg az '56-os forradalom és szabadságharc során elkövetett háborús és népellenes bûntettekrõl. Tényeket állapított meg arról: a mosonmagyaróvári, salgótarjáni és más sortüzeket milyen testületek tagjai adták le, milyen egyenruhában feszítettek a gyilkosságokat elkövetõk, milyen áldozatokkal járt az ártatlan lakosság részére ezen testületek tevékenysége.
Ugyancsak kellemetlen tényeket állapított meg az ügyészség tényfeltáró eljárás keretében arról, hogy kik, milyen megállapodás keretében hány millió dollárt gurítottak kerekes, görgõkkel ellátott bõröndökkel Moszkvába, a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság és az internacionalista segítségnyújtás eszméjének nagyobb dicsõségére.
Megértem, hogy ezek a tények kellemetlenek lehetnek bizonyos kormányzati tényezõk számára, s ezért a fürdõvízzel együtt a gyereket is ki kívánják önteni. Ne tegyék! Ha az ügyészségi tényfeltáró vizsgálat során feltárt tények kellemetlenek, ne a tükröt törjék össze.
A magam részérõl további ötletekkel tudnék szolgálni arra, hogy milyen ügyekben lehetne további tényfeltáró vizsgálatokat végezni. Elegendõ arra utalni, hogy a kormány különbözõ bizottságai és szervei hónapok óta nagy erõvel és eredménytelenséggel munkálkodnak azon, hogy az elmúlt négy év privatizációs tevékenységére rásüssék a visszaélés és a törvénytelenség bélyegét. A bevallott, elkent részeredmények a rágalmakat nem tudták bizonyítani, azt pedig nem várhatjuk el a jelenlegi kormánytól, hogy saját magán kezdje a tisztánlátást zavaró gerendák szem elõli eltávolítását az 1990- ig tartó spontán privatizáció feltárásával.
Az ügyészi tényfeltáró vizsgálat kiiktatása, további objektív és elfogulatlan vizsgálatok lehetõségeinek betiltása ilyen körülmények között nem teszi lehetõvé, hogy valaha is tisztán lássunk a guruló, nem dollárok, hanem rulettgolyók Las Vegas-i fordulatában.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)