JUHÁSZ GÁBOR, az MSZP képviselõcsoportja vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtáraim! Az elõttem szóló alapján be kell, hogy jelentsem: a szocialista gõg élõ megtestesülését látják most itt önök elõtt, és kérem, nézzék meg jól, hallgassanak, aztán majd önök is alkossanak valamilyen ítéletet efölött. Egyébiránt a társasági adó módosítási javaslatáról, hivatalos nevén a T/232. számú törvényjavaslatról szeretnék beszélni.
Ez a javaslat része annak a '95-ös adócsomagnak, amely még a '92-ben átfogóan módosított adótörvényi szerkezetben az utolsó évét tapossa jövõre, hogy aztán a '96-os évre meghirdetett - reményeink szerint elfogadásra kerülõ - új adócsomag felváltsa. Azért egy kicsit kilóg ebbõl a sorból, hiszen a miniszter úr sem titkolta: a társasági adó, kisebb korrekciókat kivéve, alapelveiben az egyik olyan adótörvény, amelyet a kormány az elkövetkezendõ három évben nem kíván alapvetõen módosítani. Ezért is több figyelmet érdemel, új üzeneteket hordoz.
Milyen céloknak kell megfelelnie? Az új gazdaságpolitikai vonalvezetés igényeit kell, hogy kielégítse. Vagyis csökkentse az elkerülhetõ adminisztrációt, más jogszabályokkal álljon összhangban, legyen egyszerû és nehezen kikerülhetõ, avagy ne legyen érdemes megkerülésével a csábító kockázatot vállalni, segítse a vállalkozói szférán túl a civil szférát is a maga eszközeivel.
És a két alapvetõ cél: ösztönözze a foglalkoztatást, különösen a munkanélküliek foglalkoztatását, ösztönözze a beruházásokat és a tõkebefektetéseket. Vagyis segítse a kormány programjában is szereplõ modernizáció beindulását.
Ennek a törvényjavaslatnak a legfontosabb üzenete belföldi, külföldi, magánszemély és cég felé egyformán az: gyertek ide, itt megéri jövedelmezõ vállalkozásban részt venni és fejleszteni. És ha már a 600-as Mercedeseknél tartunk: adja a jó isten, hogy minden vállalkozó, fõleg a kezdõ vállalkozók 600-as Mercivel járhassanak... (Homoki János: A kezdõ nem!) Nagyon bízom benne, hogy úgy talán majd a portásoknak is jut egy kis 190-es.
Az, hogy itt ilyen adókörnyezet legyen, avval érhetõ el, segíthetõ, hogy a társasági adó mértéke abban az esetben, ha a vállalkozásban marad a jövedelem, 36-ról 18 százalékra csökken. Ezt drasztikus adócsökkentésnek nevezi a közgazdaságtan.
Milyen elõnyei vannak a drasztikus adócsökkentésnek? Segíti a növekedésben érdekelt, jövedelmezõ vállalkozásokat a megerõsödésben, és arra ösztönzi a tulajdonosokat, hogy hagyják a cégben tovább a kitermelõdött jövedelmet. Adósemleges feltétel révén minden befektetõ számára azonos kedvezményt jelent. Élénkíti a beruházási szándékot és gyorsítja a beruházások megtérülését.
A külföldiekre vonatkozóan sok országgal érvényben lévõ kettõs adóztatások elkerülésérõl szóló megállapodásokban rögzített öt-tizenöt százalékos forrásadóztatási mértékhez közelíti a magyar befektetõk adóztatását is, ami nemzetközi szinten is alacsony értéknek számít. Ezzel egyidõben szûkülnek más, egyéb adókedvezmények.
Eddig a közvetlenül nem kedvezményezett cégek kiskapukat kerestek az adó elkerüléséhez. Sok olyan külön kedvezmény vonatkozott beruházásokra, amelynek igénybevétele nem játszott döntõ szerepet azok megvalósulásában, hiszen nagy részüket mindenképpen meg kellett valósítani a kapcsolódó jelleg miatt. A kevesebb kivétel azt is jelenti, hogy kevesebb kibúvó van, várhatóan növekszik az adózási fegyelem, megszûnik a külföldiek negyven százalékos adókedvezménye és megszûnik a minimumadó.
Mik a megmaradó kedvezmények?
(11.00)
Megmarad a 100 százalékos adókedvezmény az egyedi engedélyekkel rendelkezõknél. Megmarad a 60 százalékos adókedvezmény. Megmarad az off-shore cégek 85 százalékos kedvezménye is. A '94. évinek 50 százalékos szintjén, de továbbra is megmarad az exportfejlesztés és beruházás érdekében felvett hitelek kamata arányában igénybe vehetõ adókedvezmény. Növekszik az amortizációs kulcs, amely a megtérülést gyorsítja. Jelentõs foglalkoztatásösztönzési kedvezményt tartalmaz. A munkanélküliek foglalkoztatása után a tb-járulék 100 százalékának adóalap-csökkentési lehetõségét tartalmazza, ez közvetlen érdekeltséget teremt tartósan munkanélküli, vagy pályakezdõ fiatalok foglalkoztatására. Segíti a civil szféra megerõsödését is, ráadásul két módon.
S kérem engendjenek itt meg egy kitérõt. Mi, szocialisták a magunk részérõl ennek külön örülünk, és aki ezt a szférát szálkának látja a mi szemünkben, úgy vélem, az nem akarja látni a fától az erdõt.
A két segítõ mód: egyrészrõl az oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi és sport területeken mûködõ közalapítványokat az adományozók korlátozás nélkül támogathatják, ezzel a vállalkozók csökkenthetik adóalapjukat. Megjegyzem: véleményem szerint az ifjúság, mint cél csak véletlenül maradhatott ki ebbõl a felsorolásból. Addig is, míg bekerül, tisztelt képviselõtársaim vélhetõ támogatásával egy módosító indítványban biztosítom a fiatalokat a tisztelt Ház várható jóindulatáról.
Az egyéb adományokat is preferálja a törvénytervezet, az adóalap 20 százalékáig vehetõk figyelembe. Azoknál a tevékenységükkel önmagukon segítõ szervezeteknél is jelentõs segítséget biztosít a törvény, akik a saját munkájukkal kívánják megteremteni a mûködésükhöz szolgáló anyagi alapokat. Bõvül az adómentesen végezhetõ tevékenységek köre kulturális, sport területen. A közhasznú társaságok tevékenységi körének bõvülésével kiterjeszkedik ezen szervezet az oktatás, a kultúra, a környezetvédelem területére is és egyúttal egyszerûsödik a szabályozása is.
A törvény rögzíti a kedvezményezett bevételek felsorolásával a kört és megszûnik a Pénzügyminisztérium jóváhagyási kötelezettsége. Az adminisztrációs terhek csökkennek a gépkocsik üzemanyag-felhasználásával kapcsolatos adóalap- korrekció megszûnésével. Más jogszabályokkal az összhangot javítja, illetve pontosít. Ilyen például a lízingdíj-elszámolás: költségként, a bérbevételi idõvel arányosan lehet érvényesíteni. Értelmez néhány alapfogalmat, mint reprezentáció, off-shore cégek feltételei, adóalap-korrekciós jogcímek stb. Lehetõvé teszi a kamarai tagdíj költségként való elszámolását és megszünteti annak kétszeres kedvezményezettségét.
Mint minden törvényjavaslat, természetesen ez is ad lehetõséget néhány további egyeztetésre, korrekcióra. Ilyen lehet az MRP-szervezetek adóztatásának finomítása, a már említett preferált közalapítványi célok közé az ifjúsági célok felvétele, s nem biztos, hogy ezen törvény keretein belül, de a sikeres és jövedelmezõ vállalkozásokon túl gondolkodni kell a társadalmilag és gazdaságilag is elmaradott térségekben mûködõ, kevésbé jövedelmezõ cégek és a foglalkoztatás jövõjérõl is.
Milyennek látom a törvénytervezetet? A szereplõk közötti versenysemlegesség felé mutat. Erõsen segíti a jövedelmezõ, fejlõdni akaró vállalkozásokat. Azzal, hogy a jövedelmek cégben hagyását kezdeményezi, egyfajta hitelkényszert helyettesít és nemzetgazdasági szinten a pénzigény csökkenését okozza. Szûkíti a költségként elszámolható jövedelmek körét.
Mindezek után legnagyobb erényének azt tartom, hogy az adó mértéke, ha a jövedelem a cégben marad, akkora lesz csupán, hogy bízhatunk benne, megboldogult nagymamám alapigazsága a vállalkozók között is meghallgatásra talál, miszerint becsületesen élni is bajos, de megéri. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)