SÁNDORFFY OTTÓ, a Független Kisgazdapárt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az adózás törvényei, közöttük a társasági adóról szóló törvény gyakorlatilag évente változik. A kormányzat mindig a költségvetéssel kapcsolatban terjeszti elõ, kétséget sem hagyva arról, hogy az adózás rendje, szabályai és mértéke a költségvetés mindenkori állapotának, ezen belül a költségvetési hiánynak alávetett törvény, melynek feladatául a hiány pótlását vagy csökkentését szánják.
Az adótörvények, különösen a társasági adóról szóló törvény azonban a gazdaság szabályozásának alapvetõ eszköze. Ezért minden módosítása a gazdasági struktúra módosulását és minden cég üzleti, termelési stratégiájának módosulását eredményezi. Különösen azok a társaságok, melyek külföldi partnert is magukban foglalnak, megkövetelik annak elõzetes ismeretét, hogy a következõ évben, illetve években mire számíthatnak. Ezek a cégek közép- és hosszútávú tervezést folytatnak, s ehhez kapcsolják beruházási és piacpolitikájukat.
Szerencsére a magyar cégek is egyre inkább ebbe az irányba mozdulnak el. Vannak iparágak, különösen a nagy beruházás-igényességû ágazatok, amelyek terveiket a világon mindenütt 10-20 évre határozzák meg, mert csak így lehet reményük a gazdaságos mûködésre. Ezek az ágazatok az állandóan változó adótörvények miatt gazdasági veszteségeket szenvednek. Az adótörvények állandó változása miatt fellépõ bizonytalanság súlyosan hat a vállalatok hitelképességére, mert a bizonytalan stratégia a hitelezõket értelemszerûen óvatosságra inti.
Az adótörvény stabilitása egyben a gazdaság stabilizálásának alapja is. Ez utóbbi pedig kormányprogram, ezért szeretném látni e célnak az adótörvények esetében való realizálását. Az adótörvény módosításának hatására a cégek felépítésének és tevékenységi körének módosulása következik be. Megváltoznak beszerzési, termelési, értékesítési szokásaik. Ahhoz, hogy a gazdaság fejlõdésében valami állandóságot tudjunk biztosítani, kevesebb törvénymódosítást kellene végezni, tartósabb, kiszámíthatóbb, s ezért tervezésre alkalmasabb törvényekre lenne szükségünk.
A másik igen fontos tényezõ a törvény értelmezhetõségének, átláthatóságának és egyszerûségének kérdése. Ebben a tekintetben szívesen láttunk volna generális módosítást a Pénzügyminisztérium részérõl. Sajnos ez nem történt meg. A jelen elõterjesztésben például a 3. § (14) bekezdésének módosítására azt javasolja, hogy a reprezentációs költség címén felmerült költségek - például étkezés, szállás, utazás stb - csak a forgalmi és a személyi jövedelemadó nélkül legyenek elszámolhatók.
A törvénymódosítás semmit nem fog hozni a költségvetésnek, hiszen ezek szabadáras kategóriába tartozó és számlázható áruk, viszont komoly munkát fog okozni a könyvelõknek és az ellenõröknek. A törvény, melyet ma Magyarországon igen sok, jogilag nem feltétlenül képzett vállalkozónak kell forgatnia, még a szakjogászok számára is értelmezési vitatéma.
(11.10)
Az alaptételek pontos és egyszerû megfogalmazása mellett erõsen eltúlzott számú kivételt vagy alesetet definiál. A II. fejezet 4. § (2) bekezdésének alpontjai például az abc betûit a z-ig töltik ki, melyek alkalmazásánál csak zavart, féléreértéseket, vitát okoznak.
A pénzügyi kormányzattól azt várjuk, hogy egy teljesen új, áttekinthetõ és a gyakorlatban egyszerûen használható, több évre stabil adókódexet alakítson ki.
Ezt a törvényt célszerû lenne a jövõ év májusáig elkészíteni és bevezetni. A törvénynek ez az új formája tartalmában pontosan megfelelne a jelenlegi törvénynek, nem tartalmi, hanem alkalmazási, technikai módosításokat, egyszerûsítéseket célszerû tartalmaznia. Az így kialakult új adókódex bevezetõ lépése lehetne a tavasztól tavaszig tartó gazdasági év bevezetésének. Az ilyen típusú gazdasági év alkalmazása a világon mindenütt szokásos, és célja, hogy mind a vállalatoknak, mind a költségvetésnek valós tényanyagok álljanak rendelkezésére. Gazdasági és pénzügyi tervezésre enélkül nem lehet gondolni. Nálunk például májusban futnak be a társaságiadó-bevallások és -befizetések, így ezek tényszámai is csak ezután állnak rendelkezésre. Nem kellene a kormánynak becsült költségvetéssel játszani. Javasoljuk és indítványozzuk a tisztelt Háznak ezen indítványunk megtárgyalását.
A társasági adóról szóló törvény jelenleg benyújtott tételes módosításával egyetértünk, azok tartalmával kapcsolatban nincs ellenvetésünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)