VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Utolsó vezérszónokként hozzászólva, valóban csak néhány olyan dologról szeretnék beszélni, ami a társasági adó módosításának, mondjuk, a fõbb elemeit képezi.
Elöljáróban azonban engedjék meg, hogy egy rövid megjegyzést tegyek az SZDSZ vezérszónokának a hozzászólására. Szóval, valóban vannak olyan jelenségek ma a vállalkozók adóztatásánál, amelyek nem segítik azt a célt, hogy a piacgazdaság elemeinek, körülményeinek társadalmi elfogadottsága nõjön vagy emelkedjen. Mégis úgy gondolom, nem elfogadható az a magatartás, hogyha valamelyik párt kormányra jut, akkor az egybõl vállalkozásellenes vagy nem egészen vállalkozást segítõ lépéseket hoz, és ilyen retorikát foganatosít meg. Nem célszerû úgy vállalkozásellenes hangulatot teremteni, hogyha a vállalkozókat az ügyeskedõ, a szabályokat kijátszó, a 600-as Mercedesszel közlekedõ kategóriába zsúfoljuk be. A vállalkozók döntõ többsége nem ezek közé tartozik. A vállalkozók nagy része igenis becsületesen, törvénytisztelõ állampolgárként végzi a munkáját. És hát elsõsorban azokra a vállalkozókra kell itt gondolni, akik a mindennapi élet alapvetõ feltételeit biztosítják a számunkra.
Én tehát nem értek egyet azzal a megfogalmazással, hogy a vállalati tulajdonban lévõ magángépjármûvek használatánál itt csak azokra kell gondolnunk, akik elsõ vállalkozóként vagy vállalkozásuk kezdeteként ilyen jellegû, nagy értékû gépjármûbe fektetnek be pénzt. Nem errõl van szó, tisztelt Ház, és kérem, hogy ezt a retorikai fogást ne használjuk a késõbbiekben sem.
Most néhány szót magáról a társasági adó módosításáról. Valóban, ahogy a tegnapi expozé folyamán a pénzügyminiszter úr elmondta, itt egy kisebb jellegû módosításról van szó, és várhatóan - legalábbis a kormány szerint - az elkövetkezõ években nagyobb arányú módosításra nem kerül sor. Üdvözöljük ezt a lépést. Valóban úgy gondoljuk, hogy a vállalkozói gazdálkodás biztonságához, tervezéséhez hozzátartozik az, hogyha nagyjából adott keretfeltételekkel lehet egy vállalkozónak számolnia és nem kell évrõl évre teljesen új adójogszabályokkal sem szembenéznie.
Üdvözöljük azt a lépést, hogy a kormány a társasági adó módosításakor a beruházásokat és a befektetéseket ösztönözni kívánja, és a változások egyik fõirányaként a foglalkoztatások bõvítésére is lépéseket tesz. Ezek, azt hiszem, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében kedvezõ és üdvözlendõ lépések. Reméljük, hogy a vállalkozók ezekkel a lehetõségekkel élni tudnak vagy élni fognak majd a jövõ év folyamán.
Néhány szót az adótörvény módosításainak konkrétumairól.
Az elsõ ilyen, ami minden vállalkozó számára nyilván kedvezõ lépés lesz, az adókulcsok csökkentése. Az eddigi 36 százalékos kulcs helyett a jövõ évben, ha a módosítást a parlament elfogadja, 18 százalékos adókulccsal kell számolni. Azt mondhatjuk, hogy ez egy kedvezõ lépés; nyilván segíteni fogja, hogy a vállalkozói nyereségbõl több jövedelmet lehessen átcsoportosítani a vállalkozás bõvítésére.
Úgy gondoljuk azonban, hogy önmagában az adókulcs csökkentése, ha csak ez a lépés önmagában valósul meg, nem feltétlen segíti elõ a vállalkozások mûködésének javítását. Hiszen több olyan körülmény van még egy vállalkozás mûködésekor, ami egy nyereséges vagy nem nyereséges eredmény elérése érdekében számításba jön. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos lépés, és ezt a Fidesz a maga részérõl üdvözli. Egy liberális pártnak alapvetõ érdeke, hogy a vállalkozásokat segítse, amennyire lehetséges; de a vállalkozói környezet, tehát annak az összességnek, amelyben egy vállalkozó mûködik, ez csak az egyik - igaz, nagyon fontos - eleme.
Bízunk abban is, hogy a kedvezõ feltételek megvalósulásával a beruházások megtérülése is gyorsulni fog, és ez lehetõvé teszi, hogy a vállalkozók a mai hitelviszonyok, hitelkörülmények mellett saját forrásból is tudjanak a beruházásaikra jövedelmet fordítani.
Nem teljesen egyértelmû az osztalék e törvényjavaslatban szereplõ magasabb adóztatásának ügye. A törvényjavaslat indoklása szerint arról van szó, hogy ez, az osztalék magasabb adóztatása a jövedelmek vállalkozásban hagyására ösztönöz, nem kerül sor a vállalkozásból való felélésre, kivonásra.
A másik fõbb indoklás szerint ez ösztönzi azt, hogy külföldi befektetõk jöjjenek az országba, és ilyen vállalkozásokban vegyenek részt. Én nem hiszem - hogy csak az elõbbire utaljak -, hogy egy külföldi vállalkozót pusztán ez az intézkedés motiválni fog abban a döntésében, amikor úgy dönt, hogy Magyarországon nyit vagy kezd vállalkozást. A külföldiek számára legalább olyan fontos, hogy megfelelõ infrastruktúrát találjanak; tehát legyen egy mûködõ ország, ennek az infrastruktúrának minden kiépült elemével, a telefontól kezdve az egyéb hálózatig. Ugyanolyan fontos, hogy az országban olyan hangulat legyen a külföldi beruházások iránt, amely elõsegíti ezeknek az országba jövetelét; ebben - szerintem - Magyarország jó pozíciókat ért el az elmúlt négy év során. Ugyanilyen fontos, hogy a gazdaságban legyenek biztató jelek arra nézve, hogy az ide befektetett tõke megtérül és nyereséget hoz. Ebbõl a szempontból úgy érzem, hogy a külföldi befektetõk számára némileg bizonytalanabb a kép.
Az ország belsõ és külsõ egyensúlya valóban nincs túl jó helyzetben '93 közepe óta. Ebbõl a szempontból bízunk abban, hogy a jövõre elfogadandó költségvetés és az azzal megvalósuló gazdaságpolitika ezeket a lépéseket ösztönözni fogja. Akkor valóban igaz lesz az a megállapítás, hogy ez az osztalék, a törvényjavalatban szereplõ módosítás, segíteni fogja a külföldiek Magyarországra jövetelét.
A törvényjavaslat szerint szûkülni fognak azok az adókedvezmények, amelyeket eddig a vállalkozók, a vállalkozások igénybe vehettek. Az elsõ ilyen pont, amit nem teljes mértékben tudunk támogatni, a beruházási adókedvezmények visszafogása. Valóban, ez is azok közé az adókedvezmények közé tartozik, amelyeknek a hatása, a tapasztalatok alapján, nem egészen egyértelmû. Tehát nem az a bajunk ezzel a módosítással, hogy megtörténik; inkább az, hogy az ilyen jellegû adókedvezmény teljes mértékben megszûnik.
Tehát véleményünk szerint az adóhivatalnak az elõkészítésbe történõ bevonásával lehetõség lett volna arra, hogy a beruházási adókedvezményeket valóban azok körére terjesszük ki, akik ezzel valamilyen módon élni tudnak. Ugye, az indoklás úgy szól, hogy ezek a vállalkozások igazából beruházási adókedvezmények adása nélkül is létrejöttek volna; a tapasztalatok szerint - legalábbis a Pénzügyminisztérium tapasztalatai szerint - ez a helyzet.
Mi úgy gondoljuk, abban a helyzetben, amikor részben a pótköltségvetési törvény, részben a '95-ös költségvetési törvényjavaslat részben visszafogja a kormányzati beruházásokat, nem célszerû a beruházási adókedvezmény megvonásával is visszafogni a vállalkozásokat ebben a tevékenységben.
0
(11.30)
Ezért ennek a kedvezménynek a megtartására módosító indítványt fogunk beadni.
Az amortizációs kulcsok csökkentésérõl néhány szót. Itt elsõsorban két terület amortizációs kulcsainak csökkentésérõl lehet beszélni: az infrastrukturális és a környezetvédelmi kulcsok csökkentésérõl.
Az indokolás azt az érvet használja, amelyet az elõzõ esetben elvetett, hogy ezeknek az amortizációs kulcsoknak a megadásával ezek a fejlesztési források bõvülni fognak, ezek a beruházások növekedni fognak. Nem egészen érthetõ tehát számunkra, hogy míg az egyik esetben egy adókedvezmény- csökkentés - a javaslat szerint - csökkenteni fogja, illetve enélkül is megvalósulnak ezek a beruházások, addig a másik esetben - amikor az amortizációs kulcsokról van szó - ezekre a beruházásokra pozitív hatása lesz majd ennek a csökkentésnek.
Úgy véljük tehát, hogy nem egészen egyértelmû a törvényjavaslatnak ez a része, ez az indokolása.
Végül két dologról szeretnék még beszélni. Az egyik a foglalkoztatás ösztönzése, amelyet a törvényjavaslat egyik pozitív elemének tartunk. Valóban úgy gondoljuk, hogy az a vállalkozások számára is kedvezõ környezetet teremt, ha nem kell a fekete- vagy a szürkegazdaság elemeit alkalmazniuk mûködésük során.
A feketemunka visszaszorítása valóban az a terület, ahol a kormány a következõ években még jelentõs eredményeket tud elérni, hiszen ez mindannyiunk, minden adófizetõ állampolgár számára veszteséggel jár. Ezért reméljük, hogy ezek a lépések már a következõ év folyamán kedvezõbb hatásokkal járnak.
Latorcai János, elõttem szólt képviselõként már bõvebben beszélt a lízingelt eszközök költségelszámolásának szigorításáról. Jómagam is úgy vélem, hogy ez a lízinglehetõség elsõsorban azokat a kis- és középvállalkozásokat segítette, amelyek nagyon nehezen tudnak forrásokhoz, hitelekhez jutni.
Ezért tehát jónak tartanánk, ha a lízingelt eszközök elszámolásának a szigorítása nem történne meg. Ez a lehetõség a jelenlegi gazdasági helyzetben továbbra is nyitva állna - mondom - fõleg a kis- és középvállalkozók számára. Gyakorlatilag ez az egyetlen olyan forrás, amellyel - ha nem is korlátlan mértékben - nagymértékben rendelkeznek.
Végül, de nem utolsósorban a közalapítványok forrásainak bõvítésérõl. Itt az oktatás, a kulturális, a szociális szféra, az egészségügy, a sport, a környezetvédelmi alapítványok esetében kedvezõ elmozdulás történik: a vállalkozások korlátozás nélkül levonhatják ezeknek az alapítványoknak adott juttatásaikat. Amelyik alapítvány ebbe a körbe nem fér bele, az már valóban olyan tevékenységet folytat, amely véleményünk szerint sem kell, hogy ilyen támogatást kapjon. Bár ebben az esetben is megmarad az egyéb adományok húsz százalékos levonhatósága.
Tisztelt Ház! Összefoglalva: a Fidesz parlamenti frakciója támogatni fogja ezeket a módosításokat és reméljük, hogy beváltják azokat a hozzáfûzött reményeket, amelyek a miniszteri expozéban elhangzottak.
Köszönöm szépen. (Taps.)