Torgyán József Tartalom Elõzõ Következõ

DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetõje: Köszönöm a szót.

Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Azért voltam kénytelen szót kérni a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportja nevében, mert Bauer Tamás igen tisztelt képviselõtársunk részérõl olyan megjegyzések hangzottak el az ellenzéki pártok beterjesztett adótörvényekkel kapcsolatos véleményét illetõen, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni. Még akkor sem, ha Bauer képviselõtársunk olyan hivatkozással próbálta a saját és a kormány álláspontját alátámasztani, hogy most olyan helyzet van, hogy takarékoskodni kell, ezért van szükség a gyermekgondozási díj összességében való jelentõs csökkentésére, ezért van szükség arra, hogy korrekt és indokolt új adókat vezessünk be.

Én úgy gondolom, végül is bármilyen szép szavak hangzottak el itt a kormánypárti oldalról, szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy az egyik oldalon itt voltak az ígérgetések a kormánypárti oldalról az országgyûlési képviselõi választásokat megelõzõen, most pedig elérkezett az igazság órája, az adótörvények beterjesztése. Bizony, ezek az adótörvények még akkor is elborzasztják az ellenzéket, ha azokat olyan gyönyörû szavakkal vezették be, mint ahogy azt Békesi pénzügyminiszter úr tette, aki egyenesen Pázmány Péterre hivatkozott a törvények beterjesztésénél.

Bizony, be kell hogy valljam, azok, akikkel beszéltem az adótörvényekrõl, jelezték nekem, hogy nekik nem Pázmány Péter jut eszükbe ezekkel az elõterjesztésekkel kapcsolatban, nem is a legenda világából, inkább a mese világából hivatkoznának valami egészen másra. Nevezetesen: inkább Ali babára és a negyven rablóra. Az sokkal inkább jut az eszükbe, mint Pázmány Péter, a beterjesztett adótörvények kapcsán.

Nos, úgy gondolom, nem lehet elütni azt a tényt, hogy itt, amikor évente elérkezik a költségvetés és az adótörvények beterjesztése, mindig további terhek kerülnek elõ, és ezek a terhek alapvetõen a kisembereket sújtják. Az ellenzéknek nem azzal van gondja, hogy adótörvényeket beterjesztenek. Természtesen a világon mindenütt fizettek adót; a Biblia is abból indul ki, hogy az adófizetés törvényszerû és kötelezõ dolog. De látni kell, hogy az adó állandó mozgatásával, a kisemberek adóval való terhelésével az ország helyzete nem oldható meg. Ugyanakkor az eddig is a terhekkel agyonsújtott, kispénzû emberek ellehetetlenülnek a most beterjesztett adók következtében.

A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy a nagy elosztási rendszereken kellene változtatni, azokhoz kellene hozzányúlni. Beterjeszthet igen tisztelt pénzügyminiszter úr olyan törvényt, amilyet akar, ha az ellenkezõ oldalon ott lesz mondjuk a bankkonszolidáció témája évrõl évre; hogy itt végül is három év alatt lényegét tekintve minden évben százmilliárd forint körüli összeg megy el a bankkonszolidációra, az úgynevezett rossz kölcsönökre, a nem megfelelõ körültekintéssel kihelyezett kölcsönökre. És bizony, minket az sem nyugtat meg, amit Horn Gyula miniszterelnök úr mondott nekünk megnyugtatásul, hogy õk így szeretnének Nyugat felé haladni, hogy egymillió forint körüli összegeket havonta sem sajnálnak a banktisztviselõktõl, mert a bankrendszer így tud a nyugati bankvilághoz közelíteni.

(12.20)

Úgy gondoljuk, hogy elõször talán a bankrendszer eredményességét kellene a nyugati szintre hozni és utána lehetne megnézni, hogy Nyugaton mennyi egy bankár keresete.

Hiába mondja Bauer képviselõtársam, hogy eldramatizáljuk a dolgot és Alkotmánybírósággal, meg nem tudom mivel fenyegetõzünk. Tessék nekem elõször is megmondani, milyen álláspontra helyezkedjen egy olyan párt és annak a pártnak az elnöke, amelynek a jelmondata most már közel 90 éve az "Isten, haza, család". Az egész ellenzék és a Független Kisgazdapárt abból indul ki, hogy ha a gyed kérdését megvizsgáljuk és azt látjuk, hogy a családot ellehetetlenítik, akkor bizony nekünk szólnunk kell ez ellen. Ez természetes, ha tetszik Bauer képviselõtársamnak, ha nem tetszik. Ha a család jövedelmét, a család ellehetetlenülését, a gyed filléreit, annak az elapadását nézzük, akkor abból indulunk ki, hogy a másik oldalon miért nem nyúlnak hozzá a havi egymillió forintos és az azt jóval meghaladó jövedelmekhez? Vajon arra adják ezt az egy- milliót, hogy teljesen tönkretegyék bankrendszerünket, mert majd újból feltöltjük? Minden évben lesz arra 100 milliárd forintunk, de száz forintunk már nincs a gyeddel agyonsújtott réteg megtámogatására?

Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés elfogadhatatlan. A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy alapvetõen az elosztási rendszereket kell megreformálni, és hiába hivatkozik Bauer képviselõtársunk arra, hogy már az "ügyeskedõk" kifejezés felvezetése is a vállalkozások elrettentése. Nem igaz, nem errõl van szó! Mi mindig is becsültük, tiszteltük azokat a vállalkozókat, akik többletmunkával, többlet-tehetséggel, a saját vagyonuk kockáztatásával igyekeznek többet adni a társadalomnak és köztük maguknak. De ma nem így keletkeznek a nagy vagyonok! A délutáni interpellációs anyagból is ki fog derülni, hogy ügyeskedésbõl fakadnak, keletkeznek a nagy vagyonok, a tûzhöz való közelállásból keletkeznek a nagy vagyonok, a törvény áthágásából fakadnak a nagy vagyonok és a társadalom kifosztásából keletkeznek a nagy vagyonok. Nem abból, hogy huzamosabb ideig többet dolgozik a tehetségesebb ember, mint a szegényebb.

Úgy gondoljuk, hogy ezért kell fellépni az adórendszer ellen, és bizony mi az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni. Ha az Alkotmánybíróság elutasít, akkor a magyar néphez fogunk fordulni, de nem tûrjük, hogy a kisembert ellehetetlenítsék. Ez az alapja a kisgazdapárt álláspontjának és ez lesz a jövõben is minden adótörvénnyel, minden törvénnyel kapcsolatban.

Úgy gondolom, ezt tõlünk senki rossz néven nem veheti, mert ez a kisgazdapárt. A kisgazdapárt 90 éves történelme folyamán mindig ezt vallotta, akkor is, amikor a nácik ellehetetlenítettek minket, akkor is, amikor a szovjet hadsereg eltiport minket és most is, amikor szeretnénk Európa nyugati színvonalára felzárkózni. De azt mondjuk, hogy ne magunkkal kezdjük a felzárkózást, hanem a rászorult milliókkal, és ha az õ dolgukat elrendeztük, akkor aztán mondhatja nekem Bauer képviselõtársam, hogy jöjjenek a nagy vagyonok és én semmi rosszat nem fogok rá mondani. De csak azután, amikor a kisember dolgát rendbe tettük! Köszönöm a türelmüket. (Taps a kisgazdapárt padsoraiból.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage