DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a miniszter úr értõ válaszát, de sajnos a törvényjavaslat ismeretében nem tudom elfogadni. Természetesen módosító indítványokkal kísérletezni fogok, meglátjuk milyen eredménnyel.
Amiért nem tudom elfogadni, az elsõdlegesen az, hogy az európai tanácsi ajánlások általában minimum követelmények formájában jelentkeznek és arra vonatkoznak, hogy szoros ellenõrzést kell biztosítani akkor, amikor valakit a szabadságjogában korlátoznak - mint amilyen eset ez is. Ez tehát nem feltétlenül a beutalás folyamatába beépítendõ feladat volna.
A beutalás mindhárom formájában szinte felbukkannak problémák. Itt van például az elõbb csak érintõlegesen említett 35/A. § (3) bekezdése, ahol a bíróság beutalásánál mondja azt a törvénymódosítási javaslat, hogy a bíróság annak a betegnek a kötelezõ pszichiátriai intézeti gyógykezelését rendeli el, aki kóros elmeállapota következtében a saját vagy mások életét, testi épségét, illetõleg környezetét súlyosan veszélyeztetõ állapotban van. Ez pedig pontos átfedése annak, amit a harmadik variánsban sürgõsségnek fogalmaz meg. Vagyis a bíróság nem tud mást csinálni, mint rábólint az orvos sürgõsségi beutalására. Akkor viszont ez felesleges, nagyon nehezen kezelhetõ és a veszélyhelyzetet, valamint a beteg állapotromlásának megelõzését megakadályozó eljárás ebben a formában - ezért nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen.