DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Elöljáróban emlékeztetem igen tisztelt pénzügyminiszter úr, hogy egymilliárd német márka hitel megszerzése fejében járult hozzá még az ön által vezetett Pénzügyminisztérium 1989-ben ahhoz, hogy a magyar vaskohászat ózdi fellegvára erõsen leértékelve külföldi tulajdonba kerüljön.
Ennek a leértékelõ mûveletnek lett az egyik folyománya, hogy a magyar rész - annak ellenére, hogy próbálták az apportnál alulértékelni a magyar bevitelt - mégis többszöröse volt a német behozatalnak. Így kellett elérni, hogy az új cégben a magyarok mégis kisebbségbe szoruljanak.
A múltkori alkalommal már utaltam arra, kohókat, darukat, léghevítõket sok tízmilliós, százmilliós valós értékük helyett csupán jelképes, egyenként ezer forintos értékben vittek be az új részvénytársaságba, ami egyértelmûvé teszi a szándékot, tehát a magyar rész kisebbségbe hozatalát.
A megállapodás szerint az Ózdi Kohászati Üzemek vagyona és addigi piaca is átvándorolt az új részvénytársasághoz, de a felhalmozott adósságok természetesen az Ózdi Kohászati Üzemeknél maradtak.
Az Ózdi Kohászati Üzemek a megállapodás értelmében beszüntette a vasgyártást és csak kiszolgáló funkciókat tartott fenn. A dolgozóknak csak egy részét vette át az új részvénytársaság, a többirõl nem gondoskodott. Megítélésünk szerint ez tipikus fedezetelvonási szerzõdés, amelyhez a kormányzati szervek hozzájárultak.
Csoda-e, ha ezek után a vagyon nélkül, termelés nélkül és piaci kapcsolatok nélkül maradt Ózdi Kohászati Üzemek csõdbe került, majd felszámolását is elrendelték.
A CO-NEXUS Rt. a családtagjai bevonásával létrehozta a TIG-RES Kft.-t, amely segítségére van a felszámolásban, és így a CO-NEXUS Rt. által felszámolható 2 százalék felszámolási díj mellé a TIG-RES további 1 százalék fejében ad tanácsokat. Miután ugyanaz a cég - a lényegét tekintve -, így a 2 százalékos árbevételi jutalékon felül további 1 százalékhoz hozzájut.
Ezért kérdezem miniszter úrtól: mit tett ennek a kapcsolatnak a felszámolása érdekében?