GYURICZA BÉLA (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Szeretném - tisztelt miniszter úr - emlékeztetni arra, hogy ennek a programnak a kidolgozásában, elõkészítésében négy tárca és nyolc országos hatóságú szervezet vett részt - most már többszöri nekifutásra -, és ez a közel 15,5 milliárd forintnyi összeg, egészében erre a válságkezelõ programra - mint ahogy a Heti Világgazdaság november 4-i számában ez ismertté vált -, lehetõvé tette volna - vagy lehetõvé tenné -, hogy az általam is említett két célkitûzés valamilyen formában megvalósuljon.
Másik gondolatként szeretném azt aláhúzni, hogy itt a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek olyan mûködésének fenntartásáról van szó, amely ma már nélkülözhetetlen.
(16.50)
A harmadik megjegyzés, tisztelt miniszter úr, hogy itt van elõttünk az 1995. évi költségvetés tárgyalása. Olyan dilemmában vagyunk - a honvédelmi bizottság meghallgatta az illetékeseket e tekintetben -, hogy elõttünk van a költségvetés, lépni kellene, a fegyveres erõk mûködõképességét minden körülmények között, illetve a lehetõségekhez igazodva biztosítani kellene, a többi, általam említett szervezettel együtt, de pillanatnyilag nincs tervezhetõ állapotban, hiszen nem került a kormány elé, tehát értelemszerûen nem került a költségvetésbe.
Így tehát az ön által itt most megfogalmazott és az általam feltett kérdés vonatkozásában azt tudom, tisztelt miniszter úr, mondani, hogy a választ így nem lehet elfogadni. S kérem tisztelt képviselõtársaimat is, hogy gondolkodjanak el az elfogadását illetõen, hiszen ha ez nem kerül tervezésre, ez nem egyéves kiesést jelent, hanem újabb két-három éves olyan kiesést, amelynek anyagi kihatásai pillanatnyilag kiszámíthatatlanok, hiszen elveszítjük a szakgárdát, az pedig nyolc-tíz évet jelent a jövõt illetõen. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)