BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Solymosi úr hozzászólásában nagyon sajnálatosan van-e értelme, illetve hogyan lehet megoldani kérdéssorral terhelt bennünket, amire ma nem tudunk válaszolni. Ugyanis, ha így gondolta a jelenlegi kormánykoalíció, ahogy Solymosi úr elmondta, akkor nem így kellett volna cselekedni. Akkor egyszerûen az elõzõ ciklusban, tehát az elõzõ négy évben immár gyakorlattá vált hatpárti megállapodásokat kellett volna erõltetni és megpróbálták volna, vagy meg kellett volna próbálni az ellenzéket meggyõzni, hogy ez a módosítás jó és tegye hozzá az ellenzék is azt, amit jónak tart.
Elhangzott egy dicséret, hogy ez a szövetkezeti törvény nemzetközileg is elfogadható. Jelzem, ezt a szövetkezeti törvényt mi csináltuk, mégpedig a semmibõl, mert a magyar szövetkezetek az idõ tájt nem voltak szövetkezetek. Azt gondolom, ezt senki nem tagadja. Úgy kellett volna eljárni, mint az elõzõ ciklusban, mégpedig július 7-én még a bizonyos szövetkezeti törvény módosítása elõtt az akkori kormánykoalíció eljárt. Mi összehívtunk egy hatpárti megbeszélést és Solymosi úr figyelmét hívnám fel, õ ugyanis nem volt az idõ tájt éppen tagja a parlamentnek, de az SZDSZ igenis hozzájárult ahhoz, mégpedig a következõ 4. pontot írta alá ebben a fejegyzésben Kiss Zoltán, leválás helyett a szétválás megkönnyítését tartjuk célszerûnek.
Jelzem, ez a törvény pontosan a szétválás lehetetlenné tételét jelzi és nem az a fõ tétel ebben a törvényben, hogy a kívülálló üzetrész-tulajdonosoknak mi lesz a sorsuk, az egy mellékvágány. Itt a fõ vágány az, hogy ne lehessen szétválni. Igen, sérti az õ érdeküket is, mert ha nem lesz szétválási lehetõség, az üzletrész értékére a kereslet megszûnik és senki nem akarja megvenni tõlük az üzletrészüket. Ez itt a lényeg és erre hívnám fel Solymosi úr figyelmét. Köszönöm. (Taps az MDF soraiban.)