DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársak! Lévén, hogy Sümeghy Csaba rendkívül jól ismeri a szövetkezeti mozgalmat nemcsak Magyarországon, hanem más földrészeken is, említette Dél-Amerikát és Ázsiát. Mivel én Dél-Amerikában három éven keresztül szövetkezetekkel foglalkoztam, hadd ragadjam meg az alkalmat, és hadd tájékoztassam arról, hogy mûködnek ott a szövetkezetek. Talán hasznos lesz jelen lévõ kormánypárti képviselõtársaimnak is ezt megismerni.
Én Brazíliában dolgoztam. Termelõszövetkezetekkel nem találkoztam, illetve gyakorlatilag a magyar és más közép- és kelet-európai országokéhoz hasonló szituáció következményeként, a demokráciára és a piacgazdaságra való áttérés azt követelte, hogy ezeket a szövetkezeteket ott is piacgazdaság-konform vállalkozási formákká alakítsák át. Ezért az én feladatom az volt, hogy huszonnégy termelõszövetkezetet kellett emancipálnom. Szó szerint így hívták a programot: mezõgazdasági termelõszövetkezetek emancipációs programja - vagyis felnõtté kellett õket tenni, piacgazdaság-konform vállalkozásokká kellett õket átalakítani. Miért volt erre szükség? Azért, mert 1986-ban, amikor Brazília a demokráciát választotta, Tancredo Neves elnök megválasztásával egyben a nyitott piacgazdaság mellett tört lándzsát. Mint tudjuk, azelõtt katonai diktatúra, idõnként fasiszta diktatúra volt Brazíliában. Hasonló módszerekkel operált a mezõgazdaságban, mint néhány kelet-európai ország, vagyis erõszakosan termelõszövetkezeteket hozott létre az ottani parasztok számára, mondván: így lehet legjobban kézben tartani õket, így lehet állami ellenõrzést gyakorolni fölöttük. Az volt a probléma, hogy a piacgazdaságra történõ áttérés után...