NYERS REZSÕ, a számvevõszéki bizottság többségi véleményének elõadója: Tisztelt Ház! A számvevõszéki bizottság kétharmados többséggel a szabályozást egészében és részleteiben szükségesnek ítélte, a szabályozási elveket pedig megfelelõnek találta.
A bizottsági vita középpontjában temrészetesen az Állami Számvevõszék véleményének a költségvetés tervezetével való összevetése állott. Ebbõl a szempontból az Állami Számvevõszék véleményét a többség és a kisebbség egyaránt alaposnak és indokoltnak tekintette, olyannak, amelyet a költségvetési törvény végrehajtása során mindenképpen figyelembe kell venni.
A többségi vélemény képviselõi is elismerik azt, hogy a törvények közötti összhang a jelenlegi költségvetési tervezetben még nem teljesen biztosított, ezt a további munkában feltétlenül meg kell oldani. Különösképpen az államháztartási törvénnyel összefüggésben merülnek fel ilyen jogos igények.
A Számvevõszék elnöke utalt a többéves elkötelezettségekbõl eredõ, késõbbi évekre szóló kihatásokra, amelyek kimaradnak a jelenlegi költségvetési törvénybõl, tehát ezt pótolni kell. Ami a költségvetésnek az általános megalapozottságát illeti, szeretném szó szerint idézni az Állami Számvevõszék ezzel kapcsolatos véleményét. Ez pedig így szól: "A makroszámítások és elemzések elõkészítettsége ebben az évben kedvezõbb az elõzõ évinél. Mindamellett a megalapozottságot illetõen számos kifogással és kritikával él az Állami Számvevõszék".
A megalapozottságot ebben a jelenlegi tervezetben is rontja az, hogy az információs rendszer hazánkban nem teljesen kiépült és nem mindenben mûködik jól, késedelmesen tájékoztat és - ahogy a számvevõszék mondja - nincs teljesen szinkronban a piacgazdasági átalakulással. Ez felhívja a figyelmet a költségvetési gazdálkodás szélesebb összefüggéseire, mint pontosan csak az elõirányzat.
A képviselõk a bizottsági tárgyaláson a bizonytalanságok sorozatát vetették fel. A többségi álláspont képviselõi is bizonytalanságot éreznek például a privatizációs bevételek realizálhatóságában. Bizonytalanságot éreznek az ezután következõ energiaár-emelések hatásainak a költségvetési szférában való végiggyûrûzésében és a költségvetési egyenlegre vonatkozó hatásában. Továbbá bizonytalanságot éreztek - jogosan - a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének változását illetõen. Ezzel kapcsolatban megnyugtató az, amit a pénzügyminiszter mondott, hogy ennek a bevezetését egy fél esztendõvel kitolták. Azonban a fél esztendõvel késõbbi bevezetés sem lesz olyan egyszerû, tehát ez különleges elõkészítést igényel.
Mindezek a bizonytalanságok a többségi álláspontot elfogadó képviselõk szerint nem lépik túl azt a határt, amely a költségvetési tervezet általános vitára való alkalmasságát megkérdõjeleznék, ezért azt általános vitára alkalmasnak tekintik. (Taps a bal oldalon.)