Békesi László Tartalom Elõzõ Következõ

DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Az általános forgalmi adó, valamint a fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés módosításáról szóló törvényjavaslat - mint arról egy héttel korábban, az adótörvények benyújtásakor már szóltam - egyaránt a kormány gazdaságpolitikai programjában szereplõ célkitûzések megvalósítását szolgálja. E gazdaságpolitikai törekvések: a beruházások preferálása, a fogyasztás keretek között tartása - aminek egyik eszköze a közvetett adók súlyának növelése. Az elsõ lépést a pótköltségvetés kapcsán megtettük.

Az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó változtatására tett jelenlegi javaslatok nem az adómértékek emelésére irányulnak. Indirekt módon, az adóalap szélesítésén keresztül kívánják elõsegíteni a vázolt célkitûzések megvalósítását.

Az áfa módosításáról szóló törvényjavaslat - a kormányprogramban is deklarált elgondolásokkal összhangban - bizonyos pontokon szigorításokat tartalmaz. A szigorítások az adózási kiskapuk bezárását, a feketegazdaságból származó bevételek láthatóvá tételét, a normativitás és a versenysemlegesség erõsítését szolgálják. Mindezek mellett adminisztrációs egyszerûsítésekre is sor kerül, ami a kis adózók számára jelenthet könnyítést.

Módosulnak az áfafizetési kötelezettség szabályai. Ez érdemben csak a nyilvántartásaikat pénzforgalmi szemléletben vezetõ adóalanyokat érinti. A pénz bevételéhez idõkorlát nélkül kapcsolt adófizetési kötelezettség ugyanis ösztönzõleg hatott a fiktív ügyletek elszaporodására. Olyan ügyletek után is sor került áfa-visszaigénylésre, amelyekkel kapcsolatban adó nem folyt be. A törvénymódosítás megakadályozza a hamis, gyakran nem létezõ ügyleteket takaró számlakibocsátást. A pénzforgalmi szemléletben adózó eladónak legkésõbb a számla szerinti teljesítést követõ 90. napon általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akár fizetett a vevõ, akár nem. Ez a korrekt módon adózó többség számára nem jelent változást. A pénzforgalmi adózók zöme egyébként is kis forgótõkével rendelkezik, így lényegében azonnali fizetés ellenében vállal munkát.

A visszaélések másik gócpontja a jogtalan áfa-visszaigénylések elszaporodása. Ez különösen azokra az adózókra jellemzõ, akiknek az éves forgalma nem éri el az alanyi adómentesség értékhatárát. Adóellenõrzési tapasztalatok azt bizonyították, hosszabb távon a kis bevételt hozó vállalkozásokat azért érdemes fenntartani, hogy nagy összegû, gyakran háztartási célú magánbeszerezések áfáját visszaigényeljék. Tömeges például panzió ürügyén több tízmilliós villákat felépíteni áfa-visszatérítés mellett.

Ez az állapot megszüntethetõ, ha az áfát visszaigényelni csak az alanyi adómentesség választására jogosító éves összeghatár, azaz egymillió forint elérése után lehet, a beszerzést terhelõ adó csak akkor vonható le a fizetendõ adóból. Természetesen ha a vállalkozás azért kisbevételû, mert most indult, a termelõeszközök beszerzése most történik, a viszaigénylést az új szabályok is megengedik.

A versenyfeltételek egyenlõsége megkívánja, hogy az adórendszer ne tegyen különbséget a befektetések között. Ebben lényeges elõrelépést hozott az 1993- as változás. Maradt azonban egy kiskapu, az importból származó alapításkori apport áfamentessége. Ezt az adómentességet sok esetben fiktív cégalapításokhoz használják. Egyre több cég jön létre csupán azért, hogy azon keresztül áfamentes beszerzéseket bonyolítson le.

Az alapításkori apport adómentessége legális adómegkerülési lehetõséget jelent minden olyan esetben, amikor a beszerzéseket terhelõ adó levonását a törvény egyébként tiltja. Közismert például, hogy így a személygépkocsit terhelõ általános szabályok szerint vissza nem igényelhetõ áfa megfizetését el lehet kerülni. Ez a szabályozás az adó megkerülésén túl az importból származó beszerzések indokolatlan versenyelõnyét is eredményezte.

Az apport adómentességének megszüntetése a vállalkozók döntõ többsége számára nem jelent tényleges adóteher-növekedést. A törvény továbbra is biztosítja az adóköteles vállalkozásoknál az adó visszaigénylését.

Eredeti elképzeléseink szerint módosult volna a lízing egyik fajtájánál is az adófizetési kötelezettség. A termék átadásához kötõdõ adófizetés váltotta volna fel a jelenlegi részkifizetések, az úgynevezett lízingdíjak esedékességekor keletkezõ adófizetési kötelezettséget. Ettõl a javaslattól azonban - az érdekképviseletekkel lefolytatott konzultációra is tekintettel - elállunk. Nem áll szándékunkban adóztatással fékezni a mûszaki korszerûsítést, még ha pontosan tudjuk is, hogy a lízingeléssel végzett termékértékesítés ma elõnyt élvez a közvetlen beszerzéssel és beruházással szemben. Jövõre a számviteli és pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatban komplexen tudjuk majd áttekinteni ennek a területnek az adóztatását.

Lényeges változtatás, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár egységesen egymillió forintban kerül meghatározásra. Ez a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban a jelenlegi értékhatár fennmaradását, más területeken az értékhatár megduplázását jelenti. A tervezett változtatás mind a mértékben, mind pedig az egységesítésben megfelel az Európai Unió ajánlásainak. Jelentõs adminisztrációs könnyítés a kisvállalkozások többsége számára.

Az értékhatár erõteljesebb emelése viszont már nem indokolható. Különösen nem a bolti kiskereskedelem és vendéglátás területén, amelyek közvetlenül a végsõ fogyasztáshoz kapcsolódnak. Itt az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy a költségvetés végleg lemondana a hozzáadott értékre jutó adóbevételrõl.

Adminisztrációt könnyítõ és költségkímélõ lehetõség a kisebb forgalmú adózóknál a negyedéves bevallás tervezett bevezetése is. A törvényjavaslat még nem tartalmazza, de a kormány az érdekképviseletekkel lefolytatott konzultáció nyomán támogatja azt a javaslatot, hogy a könyvtári szolgáltatás opciós jogon adókötelessé váljon. Ez azt jelenti, hogy a tárgyi adómentesség helyett választható az adókötelezettség is. Ily módon lehetõség nyílik a könyvtári könyvbeszerzéseknél az áfa teljes levonására, illetve visszaigénylésére. Ha a kísérlet beválik, az államháztartási reform keretében tágítható lesz ez a kör más köztevékenységek esetében is.

Tisztelt Ház! Ennek kapcsán kell megemlítenem, hogy erõs törekvés érzékelhetõ a nulla kulcs visszaállítására.

(16.40)

Szeretném határozottan leszögezni, hogy ez ellentétes gazdaságpolitikai céljainkkal és az unióhoz való csatlakozási szándékainkkal egyaránt. Az általános forgalmiadó-rendszer nem tûri az adómértékek erõs differenciálását. Ezért hosszabb távon a két kulcs közelítése irányába kell majd haladnunk.

Említést érdemlõ módosítás a külföldi pénzbeni segélyekbõl, adományokból finanszírozott beszerzések kezelése. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a külföldi segélyeknél, adományoknál általában az adományozó kiköti, hogy abból általános forgalmi adó nem fizethetõ. Ezzel a segélyezett olyan helyzetbe kerül, hogy csak úgy tudja igénybe venni a segélyt, ha az abból finanszírozott beszerzés forgalmi adóját saját erejébõl fedezi. A jövõben ezekben az esetekben az adóhatóság áfa-visszatérítést engedélyez.

A társadalmi szervezetek, amelyek évek óta a Magyar Vöröskeresztrõl szóló törvényben meghatározott feladatokat látnak el, szintén lehetõséget kaphatnak az áfa visszaigénylésére. Mint ismeretes, az áfatörvény szerint '94. december 31-én megszûnik a lakásvásárlás, -építés, -bõvítés és -közmûvesítés áfájának visszatérítése. Ugyanakkor az áfa-visszatérítés megszûnésére tekintettel a kormány mintegy háromszorosára emelte a fiatal házasok lakásépítésének szociálpolitikai támogatását. A törvényjavaslat az 1993 óta folyamatban lévõ ügyekben az adó visszaigénylését változatlanul lehetõvé teszi.

Az önkormányzatok és a vízi közmûtársulatok '92. december 31-ig folyamatba tett, de még be nem fejezett közmûberuházásainak áfa-visszatérítési lehetõsége 1996. december 31-ig meghosszabbodik.

Tisztelt Ház! A fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés módosításáról szóló törvényjavaslat a különbözõ kisebb horderejû, de érdemi módosításon kívül a kõolajipari termékek körében két jelentõs konstrukciós változtatást tervez. Az egyik a háztartási tüzelõolajhoz, közismert nevén a htó-hoz kapcsolódik. Mindannyian éppen eleget hallottunk már a hto-szõkítési ügyekrõl, a dízel gépkocsik rémérõl, a savazott gázolajról, de a hto jogtalan felhasználása is sokat szerepel a híradásokban. Mindezek megszüntetésére eddig számos javaslat született. A felvetések közös eleme volt, amellyel egyébként egyetértünk, hogy a visszaélések megszüntetésének a lehetõ leghatékonyabb módszere, ha az egymással helyettesíthetõ termékek, nevezetesen a hto és a gázolaj, illetve az ipari tüzelõolaj ára, s az árakba beépülõ adójellegû elvonás azonos szintre kerül. Ehhez a htó-t is a törvény hatálya alá kell vonni.

A háztartási tüzelõolaj adóztatása azt jelenti, hogy az importõrrel a vámhatóság az adót megfizetteti és a termelõ is adóval növelt áron értékesíthet. Következésképp a htó-t a kis- és nagykereskedõ, vagy bármilyen egyéb közvetítõ a gázolaj árszintjén szerezheti be. Ezzel véget lehet vetni az olajszõkítési ügyeknek, az olcsó gázolaj elõállítására és értékesítésére irányuló csalásoknak.

Más oldalról viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hto a jelenlegi árszintjével illeszkedik a háztartási energiahordozók áraihoz. Ezért a javaslatnak azzal is számolnia kell, hogy a lakosság vásárlásait a jelentõs mértékû fogyasztási adó ne terhelje. Ez a követelmény legegyszerûbb módon úgy teljesíthetõ, ha a szabályozás az adózottan beszerzett és a lakosságnak értékesített hto mennyiség után a kiskereskedõ részére biztosítja a tüzolajat terhelõ adó visszaigénylési lehetõségét. Ezáltal elérhetõ, hogy a lakosságnak a továbbiakban is csak a kedvezményes árat kell megfizetni.

A hto kapcsán meg kell még említenem, hogy egyelõre, nevezetesen a fûtési szezon végéig megmarad a hto-utalvány, a hto színezése, illetve nem szûnik meg az önálló hto-forgalmazás. A felhasználás jogosultságát az új feltételek mellett is ellenõrizni kell és az ellenõrzés másképp egyelõre nem biztosítható. Sajnos nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hto iránti igény ma még 700-750 millió liter között alakul, ez a reális szinthez képest több mint kétszeres mennyiséget jelent. Igen jelentõs tehát a jogosulatlan felhasználás, amit csak ellenõrzéssel, illetve annak fokozásával lehet visszaszorítani.

Tisztelt Képviselõtársaim! Egyre gyakoribb az olyan visszaélés is, hogy a különbözõ, nem fogyasztási adós kõolajtermékek felhasználásával állítanak elõ gázolajat, sõt már a motorbenzint is hamisítják. Ennek megakadályozása érdekében a törvény hatályát a kõolajipari termékek széles körére célszerû kiterjeszteni. A javaslat szerint kiterjed a fogyasztási adókötelezettség valamennyi benzin-, gázolaj- és tüzelõolaj-választékra, továbbá a petróleumra, néhány aromás szénhidrogénre, valamint a parafinos és a parafinmentes párlatokra is.

A tervezet e termékekre a motorikus célú benzinnél és gázolajnál érvényesülõ adó elõírását tervezi. A javasolt adózási rend a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvény a termelõ és az importõr részére adókötelezettséget ír elõ, és az általános szabályok szerint az adót meg kell fizetni. A kereskedelmi forgalomba tehát e termékek is adózottan kerülhetnek. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek a termékek általában lakossági fogyasztásra nem alkalmasak, alapvetõen termelési célra, közvetlen anyagként felhasználható termékféleségek. Ez esetben viszont a termékeket mentesíteni kell az adóteher alól. Erre a szabályozás külön jövedéki ellenõrzés és tételes elszámolási kötelezettség mellett kétféle lehetõséget biztosít.

Az egyik lehetõség az, hogy a felhasználó az adózottan megvásárolt terméket terhelõ adót a vásárlást követõen fizetendõ adójából levonja, vagy ennek hiányában az állami adóhatóságtól visszaigényli. A másik lehetõség likviditást könnyítõ megoldás, eszerint a felhasználónak a beszerzéskor az adót nem kell megfizetnie, csak úgynevezett felfüggesztett adófizetési kötelezettsége keletkezik. E kötelezettség addig marad függõben, amíg a termék termelési célú felhasználásával nem számolnak el. Hiány, vagy nem termelési célú felhasználás esetén a felhasználó adóhiány megállapításával, illetve jövedéki bírság kivetésével számolhat.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy a törvényjavaslatokat szíveskedjenek megtárgyalni és elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage