DR. SZABÓ IVÁN (MDF): (Rekedten) Miniszterelnök Úr! Sajnos csak ilyen hangon tudom elõadni a kérdésemet, de gondolom, hogy ez az érdemi választ nem fogja befolyásolni.
1990-ben, amikor a minisztériumok és funkciók új felállása megtörtént, sõt késõbb megszületett a köztisztviselõkrõl szóló törvény is, ez egyértelmûen rögzített egy olyan jogállami felépítést, ahol elég élesen elkülönültek egymástól a politikai funkciók és a kifejezetten a bürokráciához, adminisztrációhoz tartozó funkciók. Ennek jegyében jöttek létre a miniszteri, politikai államtitkári funkciók, illetõleg a közigazgatási államtitkártól lefelé a bürokrácia hivatalos tisztségviselõi is.
Most nem arról szeretnék beszélni, hogy a hivatásos köztisztviselõi karban is elég sok változás történt a kormányváltozással összefüggésben kifejezetten politikai indítékkal, de aziránt semmiképpen nem lehetünk közömbösek, hogy megjelentek olyan funkciók, amelyeket az eredeti köztisztviselõi törvény és rendtartás nem ismer. Egyszerûen nem tudjuk hova tenni, elhelyezni ezeket a funkciókat. Egyre több immár a minisztériumokban az úgynevezett fõcsoportfõnöki beosztás, amelyrõl nem tudjuk, hogy hova soroljuk, a politikai vagy a köztisztviselõi kategóriához.
Arra kérem a miniszterelnök urat, szíveskedjék elmondani, ki dönt arról, hogy egy minisztériumban hány fõcsoportfõnök van, ki ezeknek a munkáltatója, milyen besorolása van a köztisztviselõi törvényben és milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak ezekre az emberekre, mert ismeretlen funkció jelenik meg több minisztériumban egyre nagyobb számban. Köszönöm szépen. (Taps.)