DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! A büntetõeljárásban természetes dolog, hogy a bûnjeleket lefoglalják. Úgy gondolom, hogy a gazdasági természetû bûncselekményeknél pedig különösen gyakori, hogy a lefoglalt bûnjel a tanú tulajdonában áll, és a tanúnak, a sértettnek okozott kár megtérülése fedezetéül szolgál. Elõfordul nem egyszer, hogy a lefoglalt dolog éppen a sértettek befektetésének következtében tulajdonképpen az egész sértetti vagyont felölelheti. Éppen ezért a bûnjel lefoglalva tartása jelentõs kárt okozhat azoknak, akiktõl lefoglalják.
(16.10)
A konkrét esetben a komlói székhelyû kft. különbözõ letéteket, kárpótlási jegyeket gyûjtött be, fizették a szerzõdés szerinti kötelezettségeiket, azonban a bankfelügyelet megállapította, hogy nem adta az engedélyét ehhez a tevékenységhez, ezért megindult a büntetõeljárás. Az eljárás során a hatóság több ezer magánszemély befektetését, illetõleg annak forintfedezetét foglalta le bûnjelként egy évvel ezelõtt, és azóta is lefoglalva tartja. Ezzel a hatóság lényegében egy olyan helyzetet is teremtett a büntetõeljárásbeli természetes tevékenysége mellett, hogy a magánszemélyektõl összesen 463 millió forint készpénz és további 270 millió forint értékû kárpótlási jegy egy év óta a rendõrségi gazdasági trezorokban van megõrzés alatt. Ezek fokozatosan veszítenek az értékükbõl, és a lefoglalás elhúzódásával a sértetteknek igen jelentõs kárt okoznak.
Tehát nem vitatjuk, hogy a büntetõeljárás során vannak bizonyos intézkedések, amelyeket a büntetõhatóságoknak foganatosítaniuk kell, de a sértettek érdekeire is figyelemmel kell lenniük. Tekintettel arra, hogy a felelõsség megállapítása évekig elhúzódhat, a lefoglalással több ezer család károsodhat.
Ezért kérdésem a legfõbb ügyész úrhoz: mit tesz annak érdekében, hogy az eredetileg csupán tanúként szereplõ magánszemélyektõl lefoglaltak a büntetõeljárás elhúzódásával ne okozzanak olyan kárt... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)