DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! A Mûvelõdési Minisztérium szakterületét érintõ kérdésekrõl fogok szólni. Nem tudom, Jánosi György képviselõtársam illetékes-e most még itt a tárca képviseletében - bár jobban örülnék annak, hogyha a miniszter úr lenne jelen, és neki mondhatnám el azokat a dolgokat, amiket el szeretnék mondani.
Fölszólalásomban ugyanis különösen súlyozottan beszélek a közoktatást és felsõoktatást érintõ kérdésekrõl, mert abban szavakban mindenki egyetért, hogy itt egy stratégiai ágazatról van szó. Ezt mindannyian tudjuk, ennek ellenére úgy tûnik, hogy a kormánykoalíció mára már elfelejtette ezt az alaptételt. Állításom alátámasztására hadd utaljak Solow amerikai közgazdászra, aki a társadalom technikai fejlõdését és a GDP növekedési ütemét összevetve megállapította, hogy a növekedés nagyobb, mint azt a technikai fejlõdés indokolja. Az okokat keresve megállapította, hogy a legfontosabb tényezõ az oktatás, az oktatás színvonala, a rendszerben mûködõ szakemberek tudása, felkészültsége, mûveltsége. És ez az a tényezõ, amely ezt az elõbb említett pluszt produkálhatja. Ezért alapvetõen hibás az a szemlélet, amely elsõ lépésként a közoktatáshoz, a felsõoktatáshoz nyúl hozzá, de alapvetõen hibás az is, hogy nem próbálja a jövõt jelentõ ifjúságot helyzetbe hozni, vagy nem gondol a testnevelésre, a sportra, és ezzel a ma és a jövõ nemzedékének egészségi mutatóit tovább rontja.
Azt hiszem, az eddig elmondottak bizonyítják az oktatás jelentõségét.
Másodsorban azt szeretném elmondani, hogy a benyújtott költségvetési tervezet véleményünk szerint, a KDNP véleménye szerint, nem felel meg az elfogadott kormányprogramnak. A KDNP egyébként a kormányprogram vitájában bírálta az oktatási fejezetet, és úgy éreztük, hogy ez a rész a problémák, a hazai közoktatásügy problémáinak megoldására nem alkalmas.
A választási ígéretekrõl most hadd ne beszéljek, mert hogyha a választási ígéreteket komolyan vettük volna vagy a választópolgárok komolyan vennék, akkor úgy érezhetnék, hogy 1995-ben már a Kánaán lesz itt, Magyarországon, ez pedig a benyújtott költségvetésbõl egyáltalán nem tûnik ki.
Visszatérve tehát a KDNP véleményére, el kell mondanom, hogy a költségvetés oktatást, közoktatást, felsõoktatást érintõ koncepcióját alapvetõen elhibázottnak tartjuk. Különösen hibás, amit a tervezet az oktatás vonatkozásában megfogalmaz. Az igazsághoz az is hozzátartozik - ezt is el kell mondanom -, hogy az elõzõ kormányzat intézkedéseit sem lehetett mindig oktatásbarátnak tekinteni, de ami ebben a költségvetésben megfogalmazódik - és ez nemcsak az én véleményem, hanem szakmai szervezetek, szakszervezetek stb. véleménye is -, egyszerûen oktatásellenes, tudományellenes, ifjúságellenes, pedagógusellenes.
Sokan elmondták már, hogy nem készült hatásvizsgálat. Megkockáztatom azt a véleményt, hogy szándékosan nem történt meg mindez.
A kereszténydemokraták véleménye szerint a Mûvelõdési Minisztérium még nem jutott el odáig, hogy valóságos képe legyen az irányítása alatt álló területek tényleges helyzetérõl, ezért nincs is abban a helyzetben, hogy a beterjesztett költségvetés várható hatásaival szembenézzen. Beszédem második felében ezekbõl a negatív hatásokból sorolok fel néhányat.
A Pénzügyminisztérium viszont nem akar szembenézni a várható negatívumokkal, de úgy érzem, érzéketlen is a problémákkal szemben: csak a költségvetés egyensúlya érdekli, semmi egyéb. Könnyebb a nadrágszíjat meghúzni, mint kockázatot vállalni a jövõ érdekében.
A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, a miniszter úr minden ígérete ellenére, képtelen a közoktatás érdekeit képviselni, a minimálisan szükséges igényeket is megfogalmazni. És azt is megkockáztatom, hogy képtelen a PM nyomásának ellenállni. Mindezt az elmúlt napok áttekinthetetlen eseményei is bizonyítják.
Folytatnám tovább néhány általános megjegyzéssel:
A költségvetési törvény elfogadásához a közoktatási törvény módosítására van szükség. Ezt az elõterjesztõk is tudták, ezért módosító javaslatot adtak be, véleményünk szerint azonban a beterjesztett módosítás ellenére sem lenne tárgyalható a költségvetési törvény tervezete, a törvény ugyanis nem helyezi hatályon kívül a 118. § (2) bekezdését. Ehhez kapcsolódva megjegyzem azt is: semmilyen számítás nem igazolja, hogy a közoktatási feladatok elláthatók - a szakszervezetek, a szakmai szervezetek ennek éppen az ellenkezõjét állítják.
(18.50)
Ennek értelmében hatályon kívül kellene helyezni a közoktatási törvény feladatellátásra vonatkozó összes elõírását. A költségvetési törvény elfogadását tovább nehezíti, hogy nem helyezték hatályon kívül a közoktatási törvény 3. számú mellékletét. A közoktatási törvény 129. §-a elõírja, hogy az önkormányzatoknak 1995. március 1-jéig fel kell mérni a mûvelõdési miniszter utasításának megfelelõen az intézményeiket és az éves költségvetési tervben biztosított fedezetnek megfelelõen az építési szabványok szerint korszerûsíteniük kell. A tervezetben erre nincs fedezet.
A tankönyvkiadás támogatására szánt összeg felhasználásának indoklása nem felel meg a közoktatási törvény 118. §-ának.
Néhány szót az ifjúságpolitikai hatásokról. A központi Ifjúsági Alap csak az oktatási rendszeren kívül mûködõ gyermek- és ifjúsági szervezeteket támogatja. A közoktatási törvény kötelezõen írja elõ a diákönkormányzatok mûködtetését. Korábban a jelenlegi kormánypártok igen harcosan léptek fel a diákönkormányzatok lehetõségének érdekében. Az önkormányzatok viszont a költségvetési megszorítások miatt még kevésbé tudják majd támogatni az diákönkormányzatokat. A diákönkormányzatok megyei és országos mûködésének pedig egyáltalán nincs forrása.
Kifogásaimat természetesen sorolhatnám tovább, de ez a néhány kiragadott példa is mutatja, hogy milyen munkát végzett a szakértõi kormány. Csak az oktatást érintõ fejezetek annyi törvénytelen lépést vetítenek elõre, a törvénytelenségre utaló jeleket és durva ellentmondásokat ki kell küszöbölni. Jó lett volna, ha a propaganda célokat szolgáló pótköltségvetés benyújtása és tárgyalása helyett a kormányzat már akkor az 1995. évi költségvetés elõkészítését végezte volna el.
Mindezek figyelembevételével a Kereszténydemokrata Néppárt nem látja értelmét ezeken a területeken módosító indítványok benyújtásának, mert itt alapvetõ szemléletmódbeli változtatásra van szükség. Mit jelent mindez? A közoktatást, a felsõoktatást, az ifjúságpolitikát egyszer végre nemcsak a propaganda szintjén kell stratégiai ágazatnak tekinteni, hanem el kell végezni azt az egyre inkább elodázhatatlan beruházást, ami a jövõ érdekében elengedhetetlen. Erre a jelenlegi költségvetésben még csak ráutaló jeleket sem találunk. Ez a költségvetés a közoktatás, a felsõoktatás, az ifjúság, a sport és a testnevelés gondjainak megoldására alkalmatlan, a jövõben súlyos feszültségek forrása lesz. Éppen ezért a KDNP a költségvetést nem fogja megszavazni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül engedjék meg, hogy én szolgáljak a kormány helyett egy rövid hatáselemzéssel. A beterjesztett költségvetés várható hatásai a teljesség igénye nélkül:
Jelentõs pedagógus munkanélküliség, véleményünk szerint 10-15 százalék kialakulása rövid idõn belül, anélkül, hogy az állásban maradók feltételei javulnának. Nem tudom, hol a forrása az A1 kategória 8 ezer forintról 9 ezer forintra történõ emelésének. Az iskolaépületek állaga, illetve felszereltsége jelentõsen romlani fog a jövõben. A pedagógusbérek még érvényben lévõ közoktatási törvényben meghatározott állami finanszírozásának elmaradása további hátrányba hozza a kisebb városokat, falvakat. A kistelepülések iskoláinak megszûnése, az elmúlt négy évben elkezdõdött kedvezõ folyamatok megtorpanása, visszafordulása.
Az újrakörzetesítés veszélye: remélem, ezt a politikai hibát nem akarják elkövetni, bár a költségvetésben látunk erre utaló jeleket. A KDNP véleménye szerint, ha az állam csak a kistelepüléseken dolgozó pedagógusok bérét vállalná, ez nem kerülne többe, mint a körzeti iskolák támogatása. Ez egyben pedagógus munkahelyek megszûnése helyett pedagógus munkahelyek teremtését is jelentené. Azt hiszem, hogy ez sem egy elhanyagolható szempont.
Már korábban jeleztem, egy korábbi interpellációm alkalmával, hogy a KDNP nem tudja elfogadni a felsõoktatásban sem az oktatók leépítését, sem a hallgatói létszám növekedésének leállítását. A jelenlegi költségvetés be nem vallott kényszert jelent a felsõoktatásban a létszámleépítésre. Ezzel párhuzamosan szeretném felhívni kormánypárti képviselõtársaim figyelmét arra a már korábban is hangoztatott véleményemre támaszkodva, és egyben utalnék a felsõoktatási szakszervezetek véleményére, amely szerint a jelenlegi költségvetés elfogadása 21 százalékos reálbércsökkenést eredményezne a felsõoktatásban. A közoktatásra vonatkozó adatokat, szakszervezeti véleményeket ilyen módon nem ismerem, de biztos vagyok benne, hogy itt is hasonló helyzet várható.
Tisztelt Kormánypárti Képviselõtársaim! Csak néhányat mondtam a várható negatív hatásokból. Gondolom, önök is értik, hogy a kormány miért nem mellékelt hatásvizsgálati adatokat. Pedig ez így lett volna szakszerûbb és tisztességesebb. Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)