DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! A zárszóban természetesen módomban áll majd érdemben reagálni hozzászólására. Mindössze négy rövid megjegyzést szeretnék tenni. Mindig is végtelenül nagyra becsültem és értékeltem képviselõ úr zseniális taktikai készségét, amelyrõl most is tanúbizonyságot tett.
Az elsõ megjegyzés: a beterjesztett költségvetés természetesen a kormány költségvetése, és nem a pénzügyminiszter írói munkásságának része. (Derültség a bal oldalon.) Remélem, ez ki fog derülni a végsõ szavazás esetén is.
Így debatter-e a pénzügyminiszter, aki ügyesen próbálja meg leplezni a tévedéseit? Ezúttal másról van szó. Hogyha éppen arra adnak lehetõséget nyilvános megnyilatkozásai, hogy egy gazdaságpolitikát próbáljon meg hitelesen képviselni, úgy ezt a kormány felelõs tagjaként teszi.
A harmadik: tárgyilagos értékelés. Mélyen egyetértek ezzel az igénnyel.
Két dolgot szeretnék képviselõ úr figyelmébe ajánlani. Az egyik az az írásban átadott, tételes adatokra épülõ összegezés, amely terjedelmes értékelõ munka. Azt hiszem, kevés politikai elemet talál benne. A másik, hogyha megtisztelne esetleg még egyszer az elhangzott expozé áttekintésével. Azt hiszem, kevés olyan elemet talál benne, amely nem szakmai elemzésen alapul. (Dr. Boross Péter: Én önt dicsértem, pénzügyminiszter úr.)
Végül az utolsó megjegyzés az úgynevezett katasztrófaképrõl. Más körökkel érintkezünk nyilván. Nekem hallatlanul rossz tapasztalataim vannak, nincs egy olyan n22emzetközi tárgyalás, ahol kõkeményen a fejemhez ne verjék, hogy micsoda tragikus fordulaton ment végbe a magyar gazdaság az elmúlt években, miért történik ez így, miért jutottak el maguk arra a pontra, ahova eljutottak. Nem kell ahhoz nekünk a képet sötétre festeni, hogy nagyon pontosan ismerjék. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)