FRANCZ REZSÕ (MSZP): Nem akarok végsõkig kekeckedni, de szeretném józan irányba terelni a dolgot. Megiszom a bort, de nem láttak még részegen.
A demokráciához hozzátartozik az is, amikor a tag nincs korlátozva a részvételben. Ha õ úgy dönt, hogy nem megy el, az õ dolga. Azzal nem sérülnek a szabályok. Kettõ: ha mégsem megy el, akkor a nagy többséget hozza hátrányos helyzetbe. De tudnám mondani: úgy a mi társasági szabályunk, mint a világ majdnem minden országában, ahol létezik részvénytársaság, hasonlóan nem követelik meg az összes tag vagy annak bizonyos hányada feltétlen részvételét a második közgyûlésen. Adott esetben a mi részvénytársasági törvényünk is megenged ugyanazon a napon tartott két részvénytársasági közgyûlést. Azért nem aggódik senki. A társasági törvény ezt lehetõvé teszi.
A hatékonyságról annyit: '93 április 4-én a Vasárnapi Újságban hangzott el egy beszélgetés. A rádiónak ez a magazinja ma is létezik, szellemisége közismert. Lakatos Pál és az akkori miniszter úr szájából hangzott el, hogy két év alatt mintegy 150 milliárd forint hiányzik a mezõgazdaságban beruházásra. Ugyanakkor a költségvetési befizetése 87 milliárd forint volt. Az output áraik egy százalékkal csökkentek, az imput áraik hattal emelkedtek. Ugyanakkor sikerült az állami támogatást 27 százalékkal csökkenteni.
Egyértelmû a politikai, illetve a gazdasági szándék. Ha én a kutyámnak nem adok enni és szerencsétlen éhen pusztul, megállapíthatom, hogy ne vegyenek tacskót, mert az egy életképtelen kutya. Tehát legyen vége annak, hogy egymásnak megyünk, ölnek megyünk, hogy legyen szövetkezet, vagy ne. Legyen, de azt tegyük normálissá. Ebben értsünk egyet, könyörgöm. Köszönöm szépen. (Taps. - Közbeszólás a kisgazdapárt soraiból: Errõl van szó!)