BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Nagyívû felszólalását talán nem volna szabad két percben méltatni, ha nem sújtotta volna néhány tárgyi tévedés. Ezek közül az egyik legkiemelkedõbb a közalapítványok javára történõ adakozás megadóztatása, hiszen a törvényjavaslat lényege éppen az, hogy 100 százalékos adókedvezményt élvez a közalapítvány javára befizetõ. De sajnos ilyen tárgyi tévedések végigkísérik a felszólalása nagy részét.
Mondok még néhányat: a kormány ugyan forrásokat biztosíthat a költségvetésen keresztül, jóllehet forrásokat is csökkenthet bizonyos mûvelõdési intézmények tekintetében; egy dolgot nem tehet egy demokratikus jogállamban, hogy kormányhatározattal intézményeket megszüntethessen. Tehát nem lehet olyan elvárással élni a költségvetés irányában, hogy azt mondjuk, inkább ne adjon kevesebb pénzt, de mondja meg, hogy melyik szûnjön meg, ez nem jogállami módszer.
A tárgyi tévedések közé tartozik az, hogy az elõzõ kormány könyvtárfejlesztési programot hajtott volna végre. Mert ha ez igaz lenne, akkor nem kerültünk volna ebbe a sajnálatos helyzetbe, hiszen nem lehet egy könyvtárhálózatot öt perc alatt tönkretenni; tehát nem lenne igaz az, amit ön a felszólalásában állított, hogy egyébként most tragikus helyzetben vannak a könyvtárak.
(18.00)
Ha az elõzõ fejlesztési program eredményes lett volna, akkor nem sikerült volna három hónap alatt ilyen nehéz helyzetbe hozni. Úgy gondolom tehát, hogy a könyvtárakkal kapcsolatos probléma hosszú folyamat eredménye, természetesen nem véka alá rejtve, hogy ez régre visszanyúló probléma, de meglehetõsen furcsa beállítás volna azt mondani, hogy egyébként az elmúlt idõszakban remekül mûködött a könyvtárhálózat, és most három hónap alatt tönkrement. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)