KÖRÖSFÕI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársak! Az 1995. évi költségvetés sporttal kapcsolatos kérdéseirõl szeretnék néhány gondolatot elmondani. Aki a sporttal - legyen az versenysport, diáksport vagy tömegsport - bármilyen kapcsolatban van, az nagyon jól tudja, hogy a sport jelenleg súlyos financiális gondokkal küzd. E gondok elsõsorban a sportegyesületeket, a versenysportot sújtják. A korábbi támogatási rendszer megszûnt, és 1989-es állapothoz viszonyítva, körülbelül évente 7-8 milliárd forint hiányzik a sporttámogatásból. Ennek a pótlása a jelen körülmények között szinte lehetetlen feladat. Ugyanakkor a kormány - amint azt a kormányprogramból is olvashattuk - nagy jelentõséget tulajdonít a sportnak, a sport egészségmegóvásban betöltött szerepének és az állampolgárok, a lakosság életmódja meghatározásában.
A magyar sport mûködõképessége megnyugtató módon a sporttörvény megalkotása után lesz biztosítható. E sporttörvény létrehozását az elmúlt parlamenti ciklusban szocialista képviselõk számtalan esetben hangsúlyozták, sürgették - sajnos hiába. Most megkezdõdött már a sporttörvény elõkészítése, és a parlament elé való terjesztése várhatóan a következõ évben esedékes.
A kormány gazdaságpolitikai programja szerint e sporttörvényben kívánja biztosítani, rendezni az állami és önkormányzati feladatvállalások szereposztását, a finanszírozási kérdéseket, a szerencsejátékból származó nyereményalap meghatározott hányadának sportra juttatott részét, a társadalmi szervként mûködõ sportszervezetek törvényi szintû rendezést igénylõ problémáit és a sportlétesítmények tulajdonával összefüggõ kérdéseket is.
Ezen problémák rendezésének elõkészítése látható az elõttünk fekvõ költségvetési törvénytervezetben. Abban a törvénytervezetben, amelyet kényszerû gondok miatt igen sok támadás ér. E költségvetésbõl kitûnik, hogy a kormány a szûkös körülmények között is biztosítani kívánja, elõsegíteni kívánja a sport mûködõképességét.
Miért állítom ezt? Bizonyítható ez elsõsorban a költségvetés nemzeti sportalapról szóló fejezete alapján. A nemzeti sportalap célja és rendeltetése a magyarországi diák-, szabadidõ- és versenysport támogatása. Fõ bevételi forrásait a szerencsejátékok és a bingójáték szervezõinek jogszabályban rögzített befizetési kötelezettségei képezik. A nemzeti sportalapból normatív módon és pályázati úton lehet támogatást kapni.
A nemzeti sportalapról szóló törvényt még az elõzõ parlament alkotta, és egyben országgyûlési határozattal kötelezte a kormányt arra, hogy 1993. december 3l-éig a sportalapot követõen hozzon létre egy nemzeti sportalapítványt. Sajnos, e határozat végrehajtása nem történt meg. Pedig ez a nemzeti sportalapítvány sokkal szélesebb bevételi forrásokkal rendelkezne, amint azt az elõzõ ciklusban elfogadott, a testnevelés és sport megújítási koncepciójáról szóló országgyûlési határozat rögzítette.
A nemzeti sportalap közcélú alapítvánnyá történõ átalakításának elõkészületei megkezdõdtek, de kormányzati döntés még nem született. Éppen ezért az 1995. évre a kormány a nemzeti sportalappal, mint továbbra is elkülönített állami pénzalappal számol.
Az alapba befolyó bevételi elõirányzat 1994. évben 400 millió forint volt. Ez a sport támogatására rendkívül csekély. A sportalap bevételi elõirányzatát a kormány most, az új költségvetésben 510 millió forintra emelte fel. Tette ezt annak tudatában, hogy a sport - és ezen belül a versenysport - ismert, kedvezõtlen gazdasági helyzete következtében a nemzeti sportalappal szembeni elvárások erõteljesen nõnek.
Az alap létrehozásakor meghatározott célok minimális szinten történõ megvalósításához csak abban az esetben fûzhetünk reményteli várakozásokat, ha a források bõvülnek. Sajnos, a jelen gazdasági helyzetben arra nemigen számíthatunk, hogy az állampolgárok kedve, lehetõsége a szerencsejátékokban való részvételben bõvül, ezért a források bõvítésének egyetlen módja van: a nemzeti sportalapba történõ befizetések arányának az emelése. Ennek alapján - amint azt a költségvetési törvénytervezetbõl láthatják - a kormány a szerencsejátékok szabályozásának módosítása útján azt tervezi, hogy a jogszabályokban elõírt befizetési kötelezettséget minimum 1 százalékkal emeli. Ez körülbelül százmillió forintot jelent.
Az 1 százalékos emelésen túl a tervezett elõirányzat bevételi forrásai között szerepel a totóbevételek nyereményalapja további 5 százalékának a nemzeti sportalapba történõ befizetése, mely a magyar labdarúgás támogatására fordítható. E címen a költségvetés 1995. évre 60 millió forint többletbevételt tervez.
Külön foglalkozik a költségvetés a magyar sportolók 1996. évi atlantai olimpián való felkészítésének és az olimpiai részvétel biztosításának a kérdésével.
A versenysportban az 1995. év kiemelkedõen fontos. Ugyanis az ebben az évben megrendezésre kerülõ Európa-bajnokságok, világbajnokságok hivatottak elsõsorban eldönteni azt, hogy kik vehetnek részt az olimpián. A nemzetközi szövetségek általában az ezeken a versenyeken elért eredmények alapján biztosítják az olimpiai részvétel jogát. Az olimpiai szereplési lehetõséget biztosító versenyeken való részvételre 40 millió forint szerepel a költségvetésben, az elért eredmények után várható jutalomra pedig 15 millió forint póttámogatás került betervezésre a költségvetési törvénytervezetben.
(9.20)
Nem jelentõs tétel, de azért megemlítem, hogy a felsõoktatás sportjának támogatására új elõirányzatként 5 millió forint áll rendelkezésre.
Tisztelt Ház! Miután az adótörvények is befolyásolják a jövõ évi költségvetést, ezért itt kívánok szólni e törvények sporttal kapcsolatos új elemeirõl. A társasági adóról szóló törvény alapján eddig az adózás elõtti eredményt az adóalap számításakor csak az olyan, közalapítványnak átadott pénzeszköz csökkentette, amely diák-, illetve tömegsport célját szolgálta. Ez rendkívül hátrányos megkülönböztetés volt a versenysport számára.
Az elmúlt 4 évben számos esetben tettünk kísérletet arra, hogy megszüntessék ezt a hátrányos megkülönböztetést; módosító indítványok sokasága került benyújtásra, sajnos, eredménytelenül.
Most, a társasági adóról szóló törvényben a költségvetési törvénytervezet szerint azt találhatjuk, hogy az adózás elõtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti a sport - tehát nem csupán a diák- és a tömegsport, hanem a versenysport is - céljára létrehozott közalapítványnak adott hozzájárulás teljes összege.
Ehhez hasonlóan a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint eddig az adózó az adóalap megállapításakor az összjövedelembõl csak a diák- és tömegsport céljára létrehozott alapítványnak befizetett összeget számolhatta le. Most - a törvénymódosítási javaslat szerint - közvetlenül az adóból vonható le a sportcélú - tehát ismét nem csak diák- és tömegsportcélú - alapítványra befizetett összeg 30 százaléka, az összjövedelem adója 50 százalékának mértékéig, akkor, ha az adományozott összeg bizonyítottan nem vagyoni elõny megszerzésére vagy nyújtására szolgál.
Az elmondottakból kitûnik, hogy mindkét adótörvénynél megszûnik a versenysport korábbi negatív megkülönböztetése.
Tisztelt Ház! Tudom, hogy az általam elmondottak távolról sem jelentik azt, hogy a kormány megoldotta a sport finanszírozási problémáit. Errõl szó sincs, és ettõl, sajnos, nagyon messze vagyunk. Csupán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy még ebben az igen nehéz gazdasági helyzetben született költségvetési törvény is figyelmet fordít a sportra, és ha csekély mértékben is, de elõrelépést tanúsít.
Ha figyelembe vesszük azt, hogy az elõzõ kormány sportot felügyelõ elsõ minisztere megfogalmazása szerint a költségvetésnek a sportra kifizetett támogatása a sport feneketlen zsákjába hajigált pénzt jelenti, akkor azt hiszem, hogy ez a csekély elõrelépés is igen figyelemreméltó. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)