KÜCSÖN SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársak! Egyetértek Boross Péter képviselõtársam egy korábbi felszólalásával, na persze nem arra gondolok, amit a költségvetéssel kapcsolatosan mondott, hanem arra, hogy õ is fölvetette azt, hogy egy rövid hozzászólást ne innen a pulpitusról kelljen elmondani, hanem legyen erre alkalom a saját helyünkön.
(11.30)
A költségvetés - amelynek általános vitája folyik - nem az a dolog, ami kedves szívünknek; nem az a dolog, amely igazán közel állna lelkünkhöz. Ez a költségvetés a mai gazdasági helyzetbõl indul ki - és ez a helyzet, finoman szólva is, rossz. És ez, kérem, nem retorika; és ezt ma ebben az országban nagyon sokan érzik így. Így van ez akkor is, ha néhányan ebben a teremben az ellenkezõjérõl próbálnak minket idõnként meggyõzni.
Ez a költségvetés annak a kormányprogramnak a része, amely az ország mûködõképességének fenntartása mellett a gazdaság hosszú távú növekedési pályára állítását kívánja megalapozni. Így van ez akkor is, hogyha ez néhányak számára ebbõl a költségvetés-tervezetbõl nem olvasható ki.
Én tudom, hogy jobbról olvasva, a szavak és mondatok egy teljesen más értelmet kapnak. Nincs ma olyan tárca, nincs ma olyan terület, amely teljes mértékig elégedett lehetne a költségvetés elõirányzataival. Nincs ma olyan terület, amely ne érezné a várható intézkedések nehézségeit.
Magam e rövid felszólalás keretében a költségvetés honvédelmi fejezetével kívánok foglalkozni.
A szocialista párt honvédelmi munkacsoportjában részletesen foglalkoztunk a költségvetés tervezetével, kiemelten a honvédséggel foglalkozó résszel. Ezen belül részletesen megvitattuk a tervezetnek az ország védelmi képességére gyakorolt hatását.
Mi, akik a honvédelmi bizottság tagjai vagyunk, folyamatosan tájékozódunk a hadsereg helyzetérõl. Látjuk, hogy a honvédelmi alapelvekben megfogalmazott feladatok ellátása egyre nagyobb erõfeszítést igényel a személyi állománytól. Ismerjük a problémákat és mindazt, ami jellemzi ma a hadsereget. Azt tartjuk szem elõtt, hogy fennmaradjon a haderõ mûködõképessége; hogy ne rosszabbodjon a személyi állomány szolgálati, élet- és munkakörülménye, és hogy megalapozzuk a védelem technikai korszerûsítését.
Természetesen a honvédelemre fordítható összeg tervezésénél sem lehet elrugaszkodni a realitásoktól, az államháztartás stabilitásának figyelembevételétõl.
A honvédség - feladatait, helyzetét tekintve - igényt tarthatna a tervezettnél lényegesen magasabb költségvetési támogatásra. Az elõttem szólók beszéltek a kultúra, a mûvelõdés - és hogy mást ne említsek -, a MÁV nehéz helyzetérõl. Mint ahogy elõttem mások is tették, magam is követelhetnék e fontos terület számára többet. De nekünk kompromisszumot kell keresnünk, és a honvédelmi követelmények érvényesítése közben mindenképpen figyelembe kell vennünk a költségvetési feladatok közötti egyensúly megteremtését és annak biztosítását.
Ez a tervezet egy feszített gazdálkodást, a helyzet által feszített gazdálkodást követel minden tárcától; köztük a Honvédelmi Minisztériumtól, a honvédség parancsnokától, a vezérkarától és a tisztikarától egyaránt.
Az ország és mindannyiunk érdeke biztonságunk fenntartása; és e biztonság támasza a Magyar Honvédség. Ma az országot fegyveres konfliktus közvetlen veszélye nem fenyegeti. De ez nem jelentheti azt, hogy ne lenne szükség a honvédség folyamatos korszerûsítésére.
Közel egy évtizede látszik, hogy ekkora létszámú hadseregre sem szüksége nincs az országnak, sem eltartani nem képes azt. Ezért is gondoljuk azt, hogy gyorsított ütemben ki kell dolgozni a haderõ reformját, összhangban a védelmi szükséglettel és a gazdasági lehetõségekkel. Természetesen az ország védelmi szükséglete számunkra meghatározó!
Az ország biztonsága érdekében a haderõ-reformot a NATO-hoz való kapcsolódási szándékunkkal összhangban kell megtervezni. Célunk az lehet, hogy a jelenleginél kisebb létszámú, hivatásos és szerzõdéses katonákra épülõ, hatékonyabb, rugalmasabb, modernebb technikával rendelkezõ honvédséget hozzunk létre; miközben megteremtjük a NATO-kompatibilitás feltételeit a vezetés rendjében, a kiképzettségben és a technikában egyaránt.
Természetesen mindez egy hosszabb folyamat eredményeként érhetõ csak el. Közben a lehetõségeinkhez képest kell szerepet vállalnunk a nemzetközi békefenntartó feladatok végrehajtásában és a békepartnerségi programban.
Ez a költségvetés abszolút értékben 7 milliárd 950 millió forinttal meghaladja a tavalyi támogatás összegét. Ebbõl a védelem mûködési kiadásainak növekménye 7 milliárd 180 millió forint, amely csak 3,1 százalékos növekedést jelent az elõzõ évihez képest. Látjuk - az inflációt is figyelembe véve -, hogy ez reálértékben messze elmarad az elõzõ évi szinttõl, és egyelõre nem teszi lehetõvé az alapvetõ harci, technikai eszközök cseréjét.
Ez a költségvetési tervezet csak arra ad lehetõséget, hogy a honvédség gerincét adó hivatásos állomány körében - akik biztosítják a harckészültséget, sokszor nehéz körülmények között, hivatásukhoz hûen garantálják biztonságunkat - 10 százalékos béremelést lehessen végrehajtani.
Üdvözlendõnek tartom a honvédelmi kormányzat elmúlt hónapokban tett intézkedéseit. Végrehajtották a minisztérium átszervezését és az ezzel együtt járó létszámcsökkentést.
A haderõreform gyorsított ütemû kidolgozásának megkezdése, a sorállomány létszámának csökkentésére tett lépések azt mutatják, hogy a Honvédelmi Minisztérium reálisan mérte fel a jelenlegi helyzetet, és következetesen, határozottan dolgozik a követelményekhez, a körülményekhez igazodó hadsereg megteremtéséért.
Ez a kormányzati szándék tükrözõdik a költségvetés tervezetében, amit a magam részérõl támogatok és önöknek is elfogadásra ajánlok. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)