NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A regionális külpolitika kérdésérõl szeretnék néhány mondat erejéig szólni, különös tekintettel a határon túli magyarság helyzetére, kilátásaira az 1995-ös költségvetési évben.
Engedjék meg, hogy néhány számsort ismertessek, hiszen a határon túli magyarságnak, illetõleg a regionális külpolitikának a költségvetési tételei eléggé széttagoltak a költségvetésben.
A Miniszterelnöki Hivatal a Kézfogás, illetõleg az Illyés Alapítvány révén 500 millió forinttal részesedik ebben a kérdéskörben, amirõl szólok; a Népjóléti Minisztériumnál 110 millió forint van a határon túli magyarok ellátására, és a Mûvelõdési Minisztériumnál, különféle tételek eredményeként, a tavalyi összeg - 335 millió forint - maradt fönn: kulturális támogatás, könyvtámogatás, a szomszédos országok diákjainak, illetve pedagógusainak továbbképzése.
Az elmúlt költségvetési évben nominális értelemben 165 millió forinttal több jutott a határon túli magyaroknak, mint az idei költségvetésben - ez pontosan 17 százalékos nominális csökkenést jelent erre a célra. Figyelembe véve az abszolút számokat - hogyha még a Hungária TV-t is ide számoljuk - mintegy 3,5 milliárd forint jut ezekre a célokra.
A számok után hadd idézzem önöknek a kormányprogram 119. oldalát, ahol a következõk találtatnak megírván: "A határon túli magyar közösségek anyagi támogatását a kormány legalább a jelenlegi szintet megõrizve, a mindenkori éves költségvetés elõre meghatározott százalékában kívánja biztosítani." Továbbá: "Az 1994. év végéig kidolgozza a támogatási rendszer elveit, irányait és módszereit." - kormányprogram, 119. oldal.
Hát, tisztelt Ház, ez után a bevezetõ után azt hiszem, mindannyian érzékelünk némi feszültséget a kormányprogramban leszögezett elv, illetõleg a számok között.
(16.10)
Jóindulatúan sem tudjuk azt mondani, hogy megtörténik a nominális szintentartás. Nincs egy drasztikus csökkenés - talán ennyit lehet jóindulatúan mondani. Kevésbé jóindulatúan azt is lehet mondani, hogy Horn Gyula komolyan vette, hogy õ csak tíz és félmillió magyarnak a miniszterelnöke.
A költségvetésben elõre meghatározott százalékot nem találunk. Én megpróbáltam azonban kiszámolni, hogy itt milyen elõre meghatározott százalékról lehetne szó. Ha a Hungária TV-vel együtt ezt a 3,5 milliárdot kiszámoljuk, ez 0,17 százaléka a magyar költségvetésnek, ami a határon túli magyarsággal bármilyen összefüggésben is benne van ebben a költségvetésben. Ha a Hungária TV-t kivesszük a maga 2,5 milliárdjával, akkor mintegy egymilliárd forint marad a költségvetésben, ez pedig öt százada a költségvetésnek.
Elõre meghatározott százalék tehát nincs. Ha lenne, akkor egy ilyen százalékot találhatnánk, ami azt hiszem, nem nagyon tölt el bennünket különösebb örömmel. De mindenesetre jó lenne, hogy ha ez a szándéka a kormányzatnak, amely a kormányprogramban megfogalmazódott, elõbb-utóbb azért a valóság részévé lenne, és egy többé-kevésbé fix összeggel a határon túli magyarság kalkulálhatna az elkövetkezendõ idõszakban Magyarország vonatkozásában.
Harmadszor meg szeretném jegyezni, hogy továbbra is, a költségvetésben is kitapintható az, hogy a határon túli magyarokkal, illetõleg a regionális külpolitikával foglalkozó kormányzati intézmények némileg széttagoltak. Komoly erõfeszítést jelent, hogy az ember átlássa, hol vannak elrejtve bizonyos pénzösszegek. Ez értelemszerûen megágyaz annak a jelenségnek, amit mindannyian jól ismerünk: a hatásköri könyöklésnek. Hogyne lenne ilyen jellegû hatásköri könyöklés, ha az említett volumennek mintegy a fele jut a Határon Túli Magyarok Hivatalára, mintegy kétötöde a Mûvelõdésügyi Minisztériumnak jut, és a Népjóléti Minisztériumnak jut az egyötöde.
A tárcán belüli hatáskör-elhatárolódás sem egyértelmû. A Mûvelõdési Minisztériumban találunk példának okáért két tételt. Az egyik a határon túli magyarságnak a könyvkiadását lenne hivatott támogatni, a másik tételnél pedig úgynevezett kulturális támogatásra kerül sor, de a fejezeti indoklásból kiviláglik, hogy ebbõl a tételbõl is támogatni kívánják a könyvkiadást és a határon túli könyvkiadást. Természetesen ennek a fejezetnek az alapvetõ feladata lenne a különféle múzeumoknak, közgyûjteményeknek az állagvédelme.
Kérdezem, hogy végül is milyen intézmény, milyen elvek szerint fogja ezeket a Mûvelõdési Minisztériumban megtalálható határon túli kulturális pénzeszközöket szétosztani?
A tárcák közötti konfliktusokkal kapcsolatban: a költségvetésben kitapintható, hogy mind a Mûvelõdési Minisztérium, mind az Illyés Alapítvány a Miniszterelnöki Hivatalban fog kulturális tevékenységet végezni, de az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak a korábban Kereskedelemfejlesztési Alapja, most Gazdaságfejlesztési Alapja is érdekelt a határmenti gazdasági együttmûködés elõmozdításában, és tudtommal nem tûz ki ellentétes célokat a 200 milliós kerettel belõtt Kézfogás Alapítvány, amely egyébként az eddigi költségvetésekben önálló tételként nem szerepelt.
Negyedik problémaként - a széttagoltság és átláthatatlanság problémáján túl - megemlíteném, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának a költségvetési keretében az elmúlt évben egy meglehetõsen fontos eredmény volt, hogy feltûnt a határon túli magyar lapoknak a támogatására külön 40 milliós költségvetési tétel. Ez ebben a költségvetésben megszûnt. Mint említettem, új tételként jelent meg a Kézfogás Alapítvány, amely feltehetõleg politikai felértékelõdését eredményezi ennek az intézménynek, az önállósága bõvülni fog. De szemben az Illyés Alapítvánnyal, amelynek - látjuk - a hatpárti kontrollja nagyjából kialakult, a Kézfogás Alapítvány esetében ezt még nem látjuk. Ösztönöznénk, hogy ez kialakuljon az elkövetkezendõkben.
A Mûvelõdési Minisztérium tételénél 5. pontként jelezném: örömmel tölt el bennünket, hogy a Hungária TV Alapítványnak végül is a két és félmilliárdos támogatása megvan. Hosszú ideig bizonytalanok voltunk e tekintetben. Persze nem tudjuk még, hogy a médiatörvény a Hungária TV-vel kapcsolatban milyen meglepetéseket fog tartogatni.
Említettem már, nem világos, hogy a Mûvelõdési Minisztériumnak az egyes, határon túli magyar vonatkozású tételei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Jeleznem kell problémaként, hogy fõleg itt a diákok ösztöndíjával kapcsolatban nagyon nehezen tartható az, hogy ugyanaz a nominális összeg szerepel a költségvetésben, mint a tavalyiban, hiszen ebbõl a tételbõl kellene az itt tanuló mintegy kétezer, határon túli diáknak az ösztöndíját folyósítani, illetõleg a távoktatásba bekapcsolódott, határon túli intézmények is ebbõl a forrásból lennének ellátva. Azt hiszem, át kellene alaposan gondolni azt, hogy mi a magyar kulturális tárcának a stratégiai irányvonala a felsõoktatás területén, hiszen inkább legyen kevesebb az a kör, amelynek szétosztják a támogatásokat, de legyen megfelelõ volumenû.
A népjóléti tárcánál szerepel egy 110 millió forintos tétel, a Segítõ Jobb Alapítványnak a tétele, amely a határon túli betegeknek a magyarországi gyógykezelését lenne hivatott elõsegíteni. Ez az összeg nominális értékben 10 millió forinttal csökkent, hölgyeim és uraim, ami azt jelenti, hogy a határon túli magyarság számára ezek a lehetõségek látványosan be fognak szûkülni, reálértékben ugyanis ez a csökkenés nem 10 százalék, hanem 25 százalék körüli.
Befejezésül a kulturális intézetekrõl el szeretném elmondani, hogy Magyarország számtalan kulturális intézményt mûködtet a Mûvelõdési Minisztérium felügyelete alatt, többek között a szomszédos országokban - ilyen található Prágában, Pozsonyban, Bukarestben stb. -, s azt kell lássuk, hogy a dologi kiadások teljesen szélárnyékba helyezik ezeket az intézményeket. Például tavaly 560 millió forint volt a nominális támogatásuk, jelenleg ez lemegy 480 millióra.
Befejezésként megint a kormányprogramot idéznénk: "Elengedhetetlen a jó viszony, a széles körû kapcsolatrendszer, a szoros együttmûködés a szomszédos országokkal, a térség államaival. A kormány élni fog a kulturális és emberi kapcsolatokban rejlõ lehetõségekkel." - a 148. oldal a kormányprogramban. Nem ezt tükrözi a költségvetésben a kulturális intézeteknek a preferáltsága. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)